2012. szeptember 30., vasárnap

What Do You Think ?

Sziasztok! 
Egy hét után ismét itt vagyok és hoztam nektek az új részt! :) Nos, a részhez nincs különösebb hozzáfűzni valóm, viszont egy kérés ,amit tőletek olvasóimtól kérdezek. Írjátok le kommentbe, hogy TI, mit és hogyan tennétek Harry ill. Cher helyében.   Továbbra is várom pipáitokat és véleményeitek kommentárba, továbbá a részhez Jó olvasást kívánok! :)


Harry Styles
 Mikor visszaértünk az étteremből, vagy inkább nevezzük bárnak , a srácok , Cher, Eleanor és Danielle fölmentek a lakosztályunkba. Gondoltam, mivel úgyis ez az utolsó napunk itt a hotelban és Miami-ban is, ezért a szoba pincérnél behűttettem egy üveg pezsgőt, hogy igazán különleges legyen az esténk. Vagyis...ezt gondoltam még mielőtt meg nem hallottam volna valami olyat, amit nem kellett volna. Zayn és Cher beszélgetésére, pontosabban Cher kiabálására értem föl.  Sikerült elcsípnem belőle , azt a mondatot, amikor : 
-Utálom a csókjaidat, gyűlölöm az érintésedet. Kérlek, ne rontsd el az életemet. Kérlek, hagyj békén, és ne tedd ezt velem ! - pont elég volt, hogy tudjam nekem többé nincs helyem ott.A sokk miatt álltam ott még egy percig, aztán elindultam a lift irányába. Hallottam még, egy fájdalmas kacagást barátomtól, aki gondolom beért szobájába, mert ajtó csapódás is követte hangját. Épp beértem a liftbe , mikor Cher még utánam jött és megállította az ajtót. 
************
Egyszerűen nem hittem el, hogy megcsalt. Már ha ez az. Bár a mondandójából én azt szűröm le, hogy nem csak egy csók volt köztük, és az érintések. Ki tudja miket műveltek. Bár valahol é úgy gondolom, nem is igazán Cher a hibás. Magától ő biztosan nem tett volna ilyet. Nem tudom..sok dolog kavarog most a fejemben.
Mivel nem ismerem ezt a várost, ezért nem mentem túl messzire, csak a parton sétálgattam. Már messziről hallatszódott valami zene és elindultam a hang irányába. Miközben sétáltam a homokban, egy-egy nagyobb hullám majdnem szinte el is lökött, olyan erővel tört ki a partra. 
Mát láttam azt a kis épületet, ahonnan a zene hallatszódott. Nem is baj, hogy összefutottam egy ilyen pub-al. Most úgyis valami jó erős italra lesz szükségem. 
Egy kis helység fogadott, benne több száz emberrel, hangos zenével és valami émelyítő illattal. Átverekedtem magam a tömegen, majd leültem a pulthoz. Nem akartam semmi hülyeséget csinálni, sem lefeküdni egy lánnyal, se semmi ilyen. Csupán csak részegre inni magam. Csak viccnek szántam, de most tényleg nem ártana valami. Egy szép vörös hajú , talán húszas éveiben járó lány jött felém és kérdezte mit iszom.
-Valami erőset kérek - adtam meg neki a rendelésemet, majd egy kis poharat nyomott a kezemben, benne jó erős piával. Nem tudom mi lehetett, de nagyon bejött, és meg is ittam belőle 6 pohárral. Úgy éreztem eléggé leittam magam, ezért elindultam kifelé. Nagy nehezen megtaláltam a kijáratot, ugyanis közben ide-oda ráncigáltak a lányok. Most az sem érdekelt volna ha felismernek. Sőt, nem is gondolkoztam ezen. 
Elindultam visszafelé a parton, ahol egy lélek sem járt. Még szerencse, hogy nem valami kanyargós a strand, mert akkor biztos nem találnék vissza ilyen állapotban. Ja, de hogy gondolkodnom kéne a barátnőmön? Nos, már eldöntöttem az ivászatom közepette, hogy mit is fogok neki mondani. De szerintem ebben a dologban nemén vagyok a hibás, hogy nem "vigyáztam" rá. Ha szeretett volna, nem lépett volna félre. Zaynel is beszélni fogok, ugyanis ő volt az , aki most ezt a felállást okozta.
Végre visszaértem a hotelunkhoz, amelynek az előcsarnokában csak a személyzet nyüzsgött. Gyorsan fölsiettem a lakosztályunkba, majd benyitottam. Fölkapcsoltam a lámpát, majd meghökkenve láttam, hogy Cher nincs itt. Pontosabban semmije nincs itt. Sem a ruhái, sem a bőröndje, sem a telefonja, semmi. A kulcs belül a zárban. Most nem mondom azt, hogy nem érdekel mi történt vele, mert igazán érdekel, hogy hazament-e ,ami lehetetlen, vagy csak ..nem is tudom.  Ezért kimentem a folyosóra és - tudom, hogy önző dolog, de muszáj volt megtennem - bekopogtam Louisékhoz, hátha tudnak valamit. Sokat gondolkodtam, hogy zavarjam-e őket,mert hát azért  ők egy pár, és hűt a párok csinálnak olyan dolgokat, amit nem jó megzavarni és... Szerintem nem kell folytatnom, tudjátok ti így is, hogy mire gondolok. Nos, megnyomtam a csengőt és egy percen belül Eleanor nyitott ajtót. 
-Szia Harry!  Veled meg mi történt ? 
-Nem akarok zavarni, de muszáj megkérdeznem. Nem láttátok Chert? 
-Miután hazajöttünk, azóta itt vagyunk. mi történt ? -kérdezte most már ő is aggódva. 
-Hát...inkább csak annyit mondok, hogy meghallottam valami olyat, amit nem kellett volna. Vagyis..mindegy.- ráztam meg a fejem.
-Harold mit csináltál már megint ? - jött ki Lou is egy szál alsóban és egy pohár valamivel a kezében. Jut, eszembe Eleanor is elég lenge öltözetben nyitott nekem ajtót. 
-majd Zayn elmondja. - mondtam, majd ey "sziasztok"-ot mondva zártam le a beszélgetést. Jó, akkor most megyek Zaynhez.Liamékat már nem fogom zavarni ezzel.  Ahogy végigpörgött a dolog a fejemben, már csöngetem is Zaynhez.  Marha jó, nincs is itthon, mert már vagy ötödjére csöngetek és még mindig semmi. Akkor hát, jöhet Niall. 
-Haver, nem láttad Chert? -kérdeztem barátomat, akinek szobájában hangosan szólt a zene.
-Hát...de. Pontosabban - itt megállt, majd arrébb lépett. Így jól beláttam az egész szobát. És szemben találtam magamat, Vele.
-Mit keresel itt? - kérdeztem az első dolgot ami eszembe jutott. 
-Harry, valaki..valakivel beszélgetni akartam, mert te...te..
-Kijönnél velem ?- már állt is föl az ágyról és jött kifelé. Niall addig bement a szobájába, hogy minket ne zavarjon.
-Szeretnéd hallani ? - törte meg a csendet. Én csak egy bólintással válaszoltam. Bementünk a szobánkba, majd villanyt kapcsoltunk , leültünk és elkezdte mesélni. 
-Szóval...Emlékszel arra, mikor a táncteremben próba után, majdnem otthagytál, mert Zayn...Zayn nyomul rám ? -bólintottam. - Nos, és a csókra, mikor beléptetek az ajtón, na akkor......és most itt vagyunk. - mondta el az egész "kapcsolatot." Közben egy szót sem szóltam, arcomról semmit nem lehetett leolvasni. Mikor végzett a beszámolóval, még azután sem mondtam semmit, csak néztem magam elé. 
-most mire gondolsz ? - kérdezte. Ekkor ránéztem, és végre megszólaltam. 
-Tudod..én már az elején láttam rajta, vagyis Zaynen, hogy tetszel neki, pontosabban bejössz neki. Mikor eljöttél Lillyvel a turné buszba, mikor ránk nyitott Zayn, mikor  hazaértünk és ti táncoltatok, mikor megcsókolt, és a többi..na, akkor el kellett volna döntened, hogy te szereted-e őt. De még most sem késő. Csak egy kérdés. Szeretsz engem ? 
-Igen. - mondta, majd láttam ahogy egy és tényleg csak egy könnycsepp csúszik le arcán. 
-Szereted őt ? -kérdeztem tőle, mert tudni akartam most már a teljes igazságot. 
-Harry..kérlek..én csak téged szeretlek. - kulcsolta össze a kezeit. 
-Válaszolj, kérlek. - miért nem mondja meg ?
-Nem...Nem tudom... - mondta, de az utolsó szót alig értettem, és nem is vagyok biztos benne, hogy ezt mondta.
-Csókolj meg! 
-Hogy mi ? - kérdezett vissza.
-Csak csókolj meg.- mondtam, majd föl állt, közelebb lépett hozzám, majd ajkait enyémekre tapasztotta. Csodálatos érzés volt. Most valahogy más volt, mint az eddigiek. Sokkal szerelmesebb. Mikor el váltunk , vissza ült helyére, én pedig az ajtó felé indultam. 
-Most hová mész? És erre a csókra miért volt szükség ? -kérdezte egy oktávval feljebbi hangon. 
-Én ? Sehova. De te viszont igen. Niallhoz. 
-Oké..Akkor most szakítottunk ? - kérdezte komoly hangon.
-Azt nem mondtam. - válaszoltam kérdésére, majd fölállt és megölelt. Nem öleltem vissza és ezt ő is észrevette, mert rám nézett és csak ennyit mondott :
-Sajnálom. -azzal kilépett, és elment. Én pedig egy kiadós zuhanyzás után befeküdtem az ágyba és az alvás helyett azon kattogott az agyam, hogy holnap még vár rá megy beszélgetés Zaynel. A holnap strandoláshoz sincs kedvem. Remélem minél hamarabb visszamegyünk Angliába, mert jót tenne nekem ha egy kis időre hazautazhatnék. Ezek dolgok agyalása közben sikerült elálmosodnom és végre álomra hajtani fejem...

2012. szeptember 23., vasárnap

Just......Give Me Time

Sziasztok! :)
Még mielőtt az új résről beszélnék, bejelenteném, hogy az oldal túllépte a 10.000 nézettséget! Ennek nagyon , de nagyon örülök. Emellett, 37 rendszeres olvasóm van, és még kitudja hány olvasóm, akik ha nem is rendszeresen, de olvassák. Kemény 3 hónap alatt jött létre mindez a sok boldogító dolog, ami a Ti Türelmetek, Segítségetek és Szeretetetek nélkül nem valósulhatott volna meg. Nos, ennyit a köszönetről és a hálálkodásról :) Itt az új rész, amihez továbbra is várom a véleményeiteket Komment és/vagy Pipálgatás formájában. A részhez Jó olvasást, xx



Cher Brooks
 -Inkább menjünk föl... - mondta bele csókunkba. Értettem mire gondol, ezért nem is ellenkeztem. Inkább hagytam, had történjenek a dolgok maguktól...
A medencéből kiérve, újra az ölébe kapott, majd így indultunk el a lakosztályunkba. 
Mikor végre fölértünk a hosszas liftezés után, bementünk, majd magunkra zártuk az ajtót. Letett, majd mélyen egymás szemébe néztünk. Gyönyörű zöld szemeiben most korántsem ürességet, hanem vágyat és őszinte boldogságot véltem fölfedezni. Hozzá az a mosoly, aminek sosem tudtam ellenállni, és egyik lány sem tudna, egyszerűen megbabonázott, és nem is kellett több egyikőnknek sem. Azonnal , szinte letámadtam ajkait, majd ezt ő hevesítette föl. Pillanatok alatt az ágyon kötöttünk ki, ahol folytattuk a harcot. Eszeveszettül faltuk egymás ajkait, miközben keze a hátam és fenekem között ingázott. Én eközben csak haját túrtam, s néha hátára tévedtek kezeim. Hirtelen a bikini-felsőm csatjával kezdett bíbelődni, és ki is kapcsolata volna, de kezeimet övéire helyeztem és ezzel jeleztem neki, hogy ne. Nem arról van szó, hogy nem Akarom, de most ne. 
Vette a kis jelzésemet, majd a csókokkal áttért a nyakamra, majd mellkasom, végül a hasamra tévedtek ajkai. Ekkor halkan fölsóhajtottam, jelezve ,hogy tetszik amit csinál. Hogy ő is élvezze a dolgot, fordítottam a helyzeten. Ő került alulra, majd én kezdtem el ugyan azt , amivel ő "kínozott" az előbb. Mikor alhasához értem, nem tűrte tovább, fölhúzott magához, majd egy szenvedélyes csókkal jutalmazott. 
Csípőjére ülve tápászkodtam föl róla, amit ő egy halk morgással nyugtázott. Kezei fenekemen pihentek,míg én csípőjén ültem. 
Számomra ez jelentette a kis "érzéki játékunk" végét.  Egy darabig csak csendben ültünk, és néztük egymást, majd Haz megszólalt : 
-Nem akartalak egy ilyen dolog miatt elveszíteni. - Szavai hallatán kipattantak szemeim, majd mosoly csúszott ajkaimra , és vissza húzott magához egy ölelésre. Nem tudom, hogy ez most hogy jutott eszébe, de nem is érdekelt. Csak az, hogy most itt van, és szeretjük egymást. Az már egy másik dolog, hogy meddig leszünk együtt. Mert át ugye mindannyian HappyEnd-et szeretnénk, de hát ez az esetek 1%-ában van így csak. 
Arcomat szembe fordítottam övével, majd egy puszit leheltem ajkaira, amibe ő belemosolygott. 
-Bármi történjen, én Szeretni foglak. - mondtam, majd fölültem és leszálltam róla. A szekrény felé vettem az irányt, hogy keressek valami ruhát estére, mert hát ez lesz az utolsó napunk. Holnap indulunk haza vissza Londonba, és akkor minden folytatódik ugyan ott, ahol abba hagytuk 4 nappal a nyaralásunk előtt. Kezdődik az őrület, kezdődnek a premierek, koncertek, és a legfájóbb pont is. A turné. Arról még nem is beszéltünk, hogy hogy lesz. De hát Eleanor és Danielle-ék is megoldották. Akkor mi is megfogjuk...Ebbe belegondolván, akaratlanul is egy könnycsepp folyt végig arcomon, melyet próbáltam eltüntetni , de Harry utánam jött és hátulról átölet így észrevette. 
- Valami baj van ? - kérdezte, s most már észrevettem szemeiben azt az aggódó pillantást. 
-Harry...én csak.. - itt magához ölelt- belegondoltam, hogy ha elmentek turnéra, akkor mi lesz. Talán olyan keveset fogunk tudni beszélni, hogy elhagysz és valami más lá..- törtek ki belőlem a szavak, de Kedvesem mutató ujját ajkaimra helyezte, jelezve, hogy ne folytassam. 
-Cher, figyelj. És ezt jegyezd meg, amit most mondok. Soha nem hagynálak el ,csak egy lány miatt, egy futó kaland vagy egy olyan lány miatt aki szimplán csak jól néz ki. Én téged Szeretlek, én Veled vagyok Boldog és ez nem fog soha megváltozni. - az utolsó szavakat, már az arcomat kezei közé fogva mondta. Megcsókoltam. Ez volt az, amire szükségem volt, hiszen bármikor megtehetem, de mégis erre volt szükségem. 
-Na de most már készülődjünk. - szólaltam meg végül, majd fölálltam mellőle. 
-Rendben, én addig átmegyek szólni a többieknek, hogy készüljenek, mert elmegyünk este kajálni. - hirtelen előtört belőlem a nevetés. 
-Most mi az ? -nevetett most már velem ő is.
-Így akarsz menni ? - kérdeztem a ruhájára, vagyis jelen esetben a fürdő nadrágjára mutatva, mire ő csak egy fej rázással "válaszolt", majd átment a szomszédba. 
Addig én kiválasztottam, egy rózsaszín koktél ruhát,  és a hozzá megfelelő fehérneműt és kiegészítőket. Bevittem magammal a fürdőszobába az előbb leírt tárgyakat, majd elkezdtem készülődni azt esti vacsorára. Bő fél óra alatt el is készültem, majd föltettem egy alap sminket, ajkaimat csak száj fénnyel emeltem ki, aztán fölvettem a ruhát, amit egy egyszerű fekete platformos cipő tett teljessé. Hajamat enyhén begöndörítettem, majd fölvettem egy fekete nyakláncot hozzá és ezzel el is készültem. 
Kiérve a párás, meleg fürdőből Kedvesem már az ágyon ült készenlétben. 
- Gyönyörű vagy - mondta rekedtes hangon, amitől kirázott a hideg, és átjárta testemet valamiféle bizsergés. Zavaromban köhögtem egyet, majd leültem az ágyra, majd ő is elvonult készülődni. 
Már negyed órája csak ültem és unatkoztam, sőt még Twitter-re is fölnéztem mikor elhatároztam hogy sétálok egyet a folyosón. Nos...Rossz ötlet volt.  
Kilépve az ajtón, azonnal belebotlottam valamibe. Pontosabban valakibe. Gondolom Ő is ugyanúgy unatkozhatott, mint én ,mert ő is egy ideje már a folyosót pásztázhatta. (akkor ez volt, az a zaj....) 
-Szia - köszöntem neki, és próbáltam nem figyelembe venni. 
-Csodálatosan nézel ki - suttogta fülembe. bár nem volt egy lélek sem a folyosón. nem értem a logikáját . Vészesen közeledni kezdett felém arca, s ekkor, mintha egy vészcsengőt húztak volna meg a fejemben, eszméltem, hogy mégis mit csinálok, vagyis csinálnának velem. 
Szavak nélkül cselekedtem, és amilyen gyorsan csak tudtam, visszarohantam a szobánkba, majd kapkodva vettem a levegőt.  Harry pont ekkor lépett ki a fürdőszobából.  Persze fedetlen testtel. Próbáltam nem ránézni, és engedni a kísértésnek, pedig rettentően akartam. 
-Nem láttad a ... áh, megvan ! - mutatott a ruháira, amik az ágy mellett hevertek és szerencsétlenségemre épp ott álltam. Sietősen megindult ruhái felé, s ezzel csökkentve köztünk a távolságot.
Kezeibe vette a ruhadarabokat, majd felém közelített. 
-Kérlek ne kínozz - kérleltem, de abban a pillanatban ajkait enyémekre helyezte,  s úgy mélyítette el a csókot. Újból az ágyhoz irányította testünket, de megálltam és így szóltam : 
-Inkább este , de most öltözz fel - épp akkor kopogtattak az ajtón .
-Sziasztok! - öleltem meg a csajokat. Már mindenki készen állt az indulásra. 
-Mehetünk ! - zárta be az ajtót  Haz, majd egy puszit nyomott az arcomra és kézen fogva elindultunk a többiek után a lift felé. 

*************

Szerencsére egy nagyon közeli éttermet választottunk. De tényleg nem mentünk nagyon messzire. Ahogy leértünk a szállodából, egyből belebotlottunk egy szép kis étterembe. Mondhatnám úgy is átjöttünk a szomszédba kajálni. Semmi extra, csak mint egy tengerparti kis vendég látó. fa asztalok, zöld övezet, virágok, zene és finom italok, és annál finomabb ételek. Miután mindannyian rendeltünk, arról beszélgettünk, hogy ki mivel töltötte el ezt a három napot. Kiderültek közben olyan érdekes titkok, melynek hallatán, vagyis melyekbe ha belegondolok, még most is ráz a hideg. Mint például, hogy egyszer Niall, annyira izgult egyszer a randijára, hogy elfelejtett fölvenni alsógatyát. Wááo... még belegondolni is rossz, mit érezhetett szegény akkor. A többi durva dolgot meg sem említeném. 
A vacsoránk elfogyasztása után eldöntöttük, hogy az utolsó napot, vagyis  holnapot rászánjuk egy utolsó strandolásra és aztán indulunk haza. 

*****************

Miután hazaértünk, fáradtan dobtam le magam az ágyra. 
-Holnap indulunk haza..Pedig még legalább egy hetet töltenék itt Veled - mondtam halkan. 
- Harry ? Itt vagy ? -folytattam. Mivel nem érkezett válasz, ezért kinéztem az erkélyre ,hátha ott van. Egy választás maradt. A folyosó. Az a híres neves folyosó, amin már annyi minden történt ezen 4 nap alatt. 
- Szia ! - köszönt rám , ismét Ő.
- Uram isten, a szív bajt hoztad rám. Mondd, nem láttad Harryt ? -tettem kezemet a szívemre. Ő állandóan a folyosón ül ? Nincs jobb dolga ? 
-Nem - rázta a fejét, majd fölállt és közeledni kezdett felém.
-Na most már elegem van. - törtem ki. Nem foglakoztatott, hogy még 5-en vannak körülöttünk a szobákban, akik pihennének, mert már muszáj volt kimondanom amit érzek. De most már Őszintén. 
-Zayn, kérlek, hagyj békén. Nekem barátom van és Szeretem. Mindennél és Mindenkinél jobban! - álltam vele szembe - Harry nekem többet jelent az életemnél, és nem akarom miattad elveszíteni. Ne bánj velem úgy, mintha a barát nőd lennék. Utálom a csókjaidat, gyűlölöm az érintésedet. Kérlek, ne rontsd el az életemet. Kérlek, hagyj békén, és ne tedd ezt velem ! - fakadtam ki és a mély szem kontaktusból áttértünk valami másra. Hirtelen pillantásait átvetette vállam fölött, majd én is hátra néztem. 
-Ne ! - Ott állt mögöttem a Barátom, Az aki a legfontosabb számomra, és ezt ő mind végig hallgatta.  Harry. 
Azonnal, ahogy ránéztem ő sarkon fordult és elindult a lift felé. Zayn pedig egy gúnyos nevetés kíséretében, ami inkább egy csalódott nevetéshez volt hasonló elindult a másik irányba. Ott álltam a folyosó közepén, és a szerelmem lehet, hogy épp most készül elhagyni, a barátom pedig lehet, hogy épp most készül a másik irányba belevetni magát egy....
Na ne, cselekednem kell. Amilyen gyorsan csak tudtam, futni kezdtem . Futni kezdtem, hogy utolérjem, életem Szerelmét, aki megbecsült és Szeretett és n ezt nem hagyhatom veszni ! 
Épp elértem, és a lift ajtaja majdnem bezárult, mikor lábammal megállítottam. 
-Kérlek, Harry ! Had magyarázzam meg ! - folyt le egy könnycsepp arcomon, s őt követték barátai. 
-Figyelj, és mindig i tudtam, hogy van köztetek valami, de azért ezt nem gondoltam volna. Pedig .. - kezdett bele, de nem akartam, hogy kimondja, ezért belé folytottam a szót. 
-Kérlek, ne hagyj el...Beszéljük meg...- kérleltem. 
-Csak adj időt. - mondta, majd bezárult a lift ajtaja, én pedig lecsúsztam a fal mellett és belevetettem magamat, a most legegyszerűbbnek tűnő dologba. A könnyekbe...

2012. szeptember 16., vasárnap

I Believe.....Love You !

Sziasztok! :)
Ehhez a részhez nincs különösebb hozzáfűzni valóm, és nem is húznám az időt. :) Úgyhogy Jó olvasást a részhez és továbbra is várom a véleményeket komment és "Pipálgatás" formájában. 
Remélem tetszeni fog, sziasztok ! :)



Cher Brooks
 
(..-Mert ha nem ? Ki vagy te ? - kérdezte az idegen. 
-Ne akard megtudni. - Ekkor kialakult egy kis verekedés, amiből a megmentőm jött ki jól szerencsére.
- Köszi, hogy ...- épp hálálkodni akartam volna neki, mikor megláttam az arcát...)
-Nem kell megköszönnöd, ez a munkám. - mosolygott rám egy zselézett rövid barna hajú, szép arcú srác. Barna szemei voltak és a ruháját nem is figyeltem túlzottan. Hangja kellemes volt, de nem kell félreérteni, csak szimplán szimpatikus volt a srác. 
Gondolom észrevette, hogy nem nagyon értem amit mondott - persze tisztán értettem mit beszél, attól függetlenül, hogy dübörgött közben a zene, csak nem értettem, hogy lehet az, hogy egy 19 év körüli srác, hogy dolgozhat egy discoban - ezért folytatta. 
- Egy éve vagyok itt, mint "biztonsági őr" - mutatta kezével az idéző jeleket .- én figyelem az ilyen eseteket, és próbálom megmenteni a lányokat az ehhez hasonlóaktól. - nevette el magát a végén. 
- Izgalmas lehet - mondtam vele együtt nevetve. 
- Egyébként Nick vagyok, Nick Collins - nyújtotta kezét. 
- Cher Brooks - mosolyogtam rá, majd miután kezet fogtunk meghívott egy italra, majd a pultnál folytattuk tovább a beszélgetésünket. Megtudtam róla, hogy tényleg 19 éves és, hogy Londonban született és ott is lakik, de csak itt talált munkát (?). Van barát nője, aki állítása szerint egy szőke, hosszú hajú lány és jelenleg ő is itt van a buliban valahol. Bridgetnek hívják, és még otthon ismerkedtek meg ,de a csaj ki jött vele...
Apropó Harry. Vele is egy szőke csaj volt..
-Soha nem csalna meg téged, igaz ? - nem tudom miért, egyszer csak kicsúszott a számon a kérdés. 
-Tessék ? - kérdezett vissza, úgy, mintha nem hallotta volna.
-Jól hallottad. - és neeem. Megint rosszul válaszoltam. Ahhjj..
- Szeret engem és én is szeretem Őt. Soha nem hagynánk el egymást senkiért. Mit gondolsz, el jött volna velem idáig, ha nem szeretne ? - kérdezte, kicsit dühösen. Megértem.És ekkor épp álltam volna föl, mikor odatévedt a tekintetem a "helyünkre" mármint, ahová leültünk amikor megjöttünk a srácokkal . Mindenki ott volt, és ezzel semmi baj..nem volt addig, amíg meg nem láttam Harry ölében azt a csajt, vagyis inkább szólítsuk a nevén. Bridget-et. Ráadásul, elég érdekes pózban. 
-Soha ? Akkor nézz oda ! - mondtam Nicknek, majd forrva a dühtől siettem szerelmemhez. 
- Bridget ! Hát te ? Mit művelsz itt ? - ért mellém Nick, majd osztotta a lányt, aki végre leszállt barátom nyakáról - ugyanis azt puszilgatta- majd így szólt. 
- Oh, ő az új pasim, Csá haver ! - mondta Bridget ittasan, de annyira ittasan, hogy rossz volt ránézni és egy méterről éreztem a róla terjedő bűzt. 
- Aki az enyém - szólaltam meg dühösen, majd kellő gyorsasággal lerángattam a csajt göndör barátomról. 
-Ezt most jegyezd meg ! Hagyd-Békén- Harryt ! - tagoltam a csajnak , majd ellöktem a társaságunkból. Valószínűleg elment tőlünk jó messzire, ugyanis Nick is utánament és a további percekben nem találkoztam velük. 
- Sajnálom ..- ugrott föl Harry a helyéről. Gondolom kapcsolt, hogy mit is tett /történt. 
-Sajnálhatod. De én most elmegyek. - mondtam vállamat rángatva, mert úgy éreztem,megcsalt. De hát ki nem érezné így ? Nem is akarom tudni, mit tettek még... Azzal elindultam a kijárat felé szinte futva, majd mikor sikeresen kiértem, egy erős kar fogta meg kezemet. 
- Most mit csinálsz ? 
-Kérlek ne menj el. Sajnálom, oké ? Nem voltam magamnál, nem tudtam ki ez.. - mentegetőzött, s közben elvont egy ananász dísz mögé. 
-Nem, Harry. Nem érdekel. Kérlek hagyj. Annak a lánynak volt barátja, és én meg azt hittem szeretsz és nem tennél ilyet. -adtam ki magamból, de közben nagyon is érdekelt, mert legszívesebben megpofoztam volna, aztán pedig...
-De hát szeretlek. Kérlek bocsájts meg. - kérlelt, majd épp készült megcsókolni, mikor elfordítottam a fejem és eltoltam magamtól. 
-Ugye nem akarsz ezért szakítani ? - váltott hangja komolyra. 
-Nem. Csak hagy gondoljam át a dolgokat kérlek. Most megyek. - mondtam, majd indultam a járda széle felé.
-Elkísérlek - jött utánam. Nem válaszoltam, mert épp fogtam egy taxit. Beszálltam, lediktáltam a címünket, majd egy utolsó pillantást vetettem barátomra, majd elhajtottunk. 
Út közben azon gondolkoztam, - mert hát mi máson lehet ilyenkor- hogy vajon mit kellene tennem. De hát most csaknem mondhattam azt, hogy "oké Édes, semmi baj ,gyere bújjunk ágyba"..  
Ti mit tennétek ? Persze, most nem azon gondolkozom, hogy szakítsak vele, mert hát, azért ahhoz ettől kicsit komolyabb dolgot kellene elkövetnie. Mert hát végül is Ő semmit nem csinált. Legalább is remélem... 
Nagyon szeretem Harryt, és ezt ő is tudja, de nekem idő kell egy ilyen dologhoz, hogy tisztán tudjak gondolkodni. Mindegy. Alszom rá egyet, aztán megbeszélem vele is a dolgokat. Na ilyenkor lenne szükségem valakire. Valakire, aki meghallgat. Nem kell semmi komoly, csak egy barát, akinek elmondhatnám néha a bajom. De hát ki lépett az életemből ez a két személy. És hát azért mindent a srácoknak sem mondhatok el... 
Szükségem lenne egy munkára is, mert ott legalább megismerhetnék valakit...
A nagy elmélkedésem közben észre sem vettem, hogy hazaértünk. Gyorsan kifizettem a fuvart, majd beléptem a szállodába. 
Nem volt senki a hallban, sem a recepciónál, sem az étterem részlegnél. Mi folyik itt? Máskor mindenki nyüzsög.. Na jó, figyelembe kell venni, hogy este 11 órakor már nem igazán járkálnak az emberek, hanem inkább az alvást választják. 
Fölsiettem a szobánkhoz - persze lifttel- majd keresgélni kezdtem a kulcsot a táskámban. -Remélem nem veszett el - gondoltam magamban, majd mikor már az idegeim már majdnem szétpattantak, hogy tuti elveszett a kulcs, amik végre megtaláltam. 
Ledobtam magamról a magassarkút, meg a táskámat, majd ledobtam magam az ágyra. 

*****************

Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem. Ja és érdekes. Be voltam takarva, és rendesen az ágyon feküdtem. Nem emlékszem hogy mi történt, csak annyira, hogy hazaértem, és az ágyon fekszem. ÉS fura, de mindenen elgondolkodtam és úgy érzem, hogy most már beszélhetek Harryvel. Vajon itthon van ? Nem hallok semmi zörgést vagy hangot. 
Remélem nem haragszik rám, amiért csak úgy otthagytam, de muszáj volt ezt tennem.  
Gyorsan fölálltam és összeszedtem a tegnap ledobott cipőimet és a táskámból kivettem a telefonom, majd tárcsázni kezdtem Harry számát. 
Kicsöng..Ráadásul itt a szobában. Vagyis itthon hagyta a telefonját .
Hm...Akkor amíg hazajön vagy idejön átöltözök. Szerencsére gyorsan elmúlt a fejfájásom is...
Fél óra alatt meg is fürödtem és hajat is mostam. Be csavartam magamat a törülközőbe,majd kiléptem a fürdőből. Meglepő látvány fogadott. 
Harry ült a fotelban és telefonját böngészte.
 -Jó reggelt -  mosolyogtam rá, majd elindultam felé .
-Neked is - állt föl helyéről, majd lépett oda hozzám és ölelt át szorosan és szerelmesen. 
-Figyelj, nagyon sajnálom a tegnap estét, és ígérem többet nem leszek ilyen hülye !Csak téged Szeretlek és kérlek bocsájts meg nekem. - mondta összekulcsolva két kezünket, majd odalépett az asztalhoz és elővett egy nagy csokor rózsát. Nagyon szép gesztus volt, és nagyon aranyos, ahogy így elnézést kért. 
-Ezt neked hoztam- adta át mosolyogva a csokrot, amit én szótlanul elfogadtam. Még mindig nem mondtam semmit. Semmi arc mimika, vagy szó, csak nézés.  
-Persze, azt is megértem, ha most szakítani akarsz velem... - kezdte újra, miután látta, hogy nem reagálok. Lehajtotta fejét, majd úgy kémlelte tovább lábait. 
Erre én ledobtam a csokrot a kanapéra, fejét fölemeltem állánál fogva, majd gyorsan és szerelmesen megcsókoltam.
-Akkor minden rendben ? -kérdezte reménykedve, s csak a kérdés erejéig váltunk el egymástól. 
-Csak többé ne hagyd magad ! -mondtam, majd újra megcsókoltam, immár vadabbul, melyet egy halk morgással nyugtázott. 
- Soha nem hagynálak el ! - mondta bele csókunkba, mire én elmosolyodtam és arrébb vonszoltam magunkat az ágyhoz. - ne értsetek félre - majd ledöntöttem.
Csókunkat ő kezdte el mélyíteni, melyet én folytattam. Lassan lehámoztam róla, majd én kerültem alulra.

Mivel rajtam Csak egy törülköző olt, semmi más, -és ő ezt pontosan tudta- előnyben érezte magát. Épp a törölközőm lehúzásával ügyeskedett, mikor csöngettek. 
- Ki ne nyisd ! - kérlelt, és igaza volt, hiszen nagyon nem akartam itt hagyni, ezek után. Itt a "békülésre" célzok. Így hát nem is nyitottam ajtót. És ekkor jutott eszembe - bár nem, mintha eddig nem tudtam volna-, hogy mennyit is jelent számomra Harry. 3-4 hónappal ezelőtt, még csak álmodoztam arról, hogy bárcsak egyetlen közös képem lehessen vele, vagy csak egy koncertjükre had mehessek  el. Most meg itt vagyok Vele, Miamiben, egy ágyban és... 
Szóval megtanultam mellette, és a fiúk mellett az igazi szeretetet. De tényleg. Megtanultam, hogy becsülni Kell, minden egyes percet amit szeretteimmel, barátaimmal, vagy mindegy, hogy éppen kivel töltök, mert sosem tudhatom, hogy mikor láthatom újra.
Becsülni kell, azt, ami megvan és soha, soha soha nem szabad alábecsülni, mert lehet, hogy ami neked megvan, az másnak nincs és ő azért epekedik naponta, hogy megkaphassa, míg te talán azt ócsárolod. 
Szóval, hogy így nagyon eltértem a történettől, inkább folytatom. 
Elterveztem, hogy ez a nap csak a miénk lesz, és senki/semmi nem ronthatja el. Így hát alábbhagyok a kopogó "zaklatónkkal" és  élvezzük egymás társaságát. 
-Ez a nap, legyen most csak a miénk. - vontam közelebb magamhoz, majd fülébe súgtam. Ahogy kimondtam, leszállt rólam, majd elvette az asztalról a telefonomat és kikapcsolta, majd a sajátjával is hasonlóképpen tett. 
Ezután kérdőn néztem rá , bár nem tudom milyen fejet vághattam, mert eléggé elnevette magát. 
-Azt mondtad, ez a nap, Csak a Miénk. Én ezt úgy értettem, hogy tényleg csak a Miénk. Ne zaklasson senki. -  mondta, majd boldogan huppantam föl az ágyról és nyakába ugrottam. 
-öltözünk át - szóltam, majd a szekrényben kezdtem kotorászni. Végül is egy bikini és egy  fürdő nadrág mellett akadtam meg. 
Barátom lazán lekapta eredeti ruháit - ami még rajta volt - ,majd ugyan olyan lazasággal fölvette a másik ruhadarabot. 
-Te jössz! - kacsintott rám, mire én elnevettem magamat. Érdekes, és lehet nem tudjátok rólam, de ideje megtudni. Naaaaagyon szégyenlős vagyok. Igaz, már voltunk Együtt, de az más, mint ha előtte kellene átöltöznöm. Ezért is  nézett rám értetlenül, mikor elhúztam a számat egy fintor kedvéért.
-Azt ne mondd, hogy...- kezdte, de nem akartam hogy folytassa, ezért befejeztem helyette. 
-Haaaaarry. - mutattam az ujjammal, hogy forduljon el. Így is tett, bár közben néha  "leskelődött" elég vicces volt. 
Szerencsésen eljutottam addig, hogy mindent fölvettem, de egy baj volt. Nem tudtam bekapcsolni a felső részét. Hülyén hangzik, de ezekkel sosem boldogultam. 
-Most már idenézhetsz, és segíthetnél is - kértem tőle a "szívességet" , hogy kapcsolja be nekem. 
-Hééééjjj , nem azt mondtam, hogy vedd le rólam ! - nevettem, majd kértem, hogy adja vissza.
-Pedig ezért - mutatott a ruhadarabra- neked kell érte jönnöd ! - nevetett ő is. 
-Én ugyan nem fogok. - azzal lefeküdtem az ágyra - persze hassal - ,majd fölhúztam a lábamat és azt kezdtem lóbálni. Egy másodperc alatt ott termett rajtam, majd hátamat kezdte simogatni. Amiből át tértünk csókolózásba. Aztán addig jutottunk el, hogy végül egy pillanatban, mikor nem figyelt fölkaptam magamra a melltartót, majd oda futottam az ajtóhoz. 
- Kapj el, Styles ! 
-Azt a pillanatot ne várd meg ! - ahogy kimondta, én már kezdtem is futni, a szálloda aljáig, de előnyben részesültem, ugyanis neki kellett bezárnia az ajtót.  Mire leértem, ős is ideért, majd egyből a szálloda melletti, szabad medencéhez vettük az irányt. Körülötte fekete fotelek és székek, benne fehér ülő párnákkal, pálma fákkal és végig körülötte csodás bár-pultokkal. Körülbelül 20 ember lehetett itt. 
-Mire várunk még ? - kérdezte göndör hajú Szerelmem, majd meg sem várva válaszom ölébe kapott, majd a vízbe ugrott. Éppen hogy tudtam levegőt venni, mert olyan hirtelen ért a dolog. 
A délelőtt további részét, sőt még a déli órákat is ebben a gyönyörű oázisban töltöttük. 
Rengeteget hülyültünk, nevettünk é ugráltunk a vízbe . Közben előjött egy fura érzésem. Mintha valaki figyelne. De nem csak abban a perben, hanem úgy egész nap. Próbáltam elhessegetni ezt a szörnyűnek nem mondható gondolatot a fejemből....sikertelenül. 
Oda sétáltunk az egyik bárhoz, ahol az ital lap nézegetése közben egy hangos lövésre lettünk figyelmesek. Nem tűnt közelinek, inkább, mintha a partról jött volna a hang. Mindannyian megijedtünk, de több nem történt. Mind a ketten egy Mojito-t rendeltünk, majd annak az elfogyasztása után visszasietünk a medencébe. 
Ott aztán heves csókolózásba kezdtünk a víz felszínén, és szintúgy a víz alatt Is. Én valahogyan Barátom ölében ültem, ő pedig kezével a fenekemnél tartott/fogott, közben én haját túrtam. 
-Inkább menjünk föl... - mondta bele csókunkba. Értettem mire gondol, ezért nem is ellenkeztem. Inkább hagytam, had történjenek a dolgok maguktól...

2012. szeptember 8., szombat

Party Time !

Sziasztok!
Látván, hogy az előző rész nem annyira tetszett nektek, ezért megpróbáltam ezt a részt még izgalmasabbá és érdekesebbé tenni. Ami az órarendemet illeti, csak hetente tudok sajnos nektek részeket hozni. Azt viszont nem tudom melyik nap, de az biztos, hogy heti rendszerességgel. Nem utolsó sorban egy kérésem is lenne tőletek. Mindenki, aki Elolvasta a részt -és majd a további részeket is persze- kérném, hogy ha nem is kommentel, legalább szavazzon a rész alatt. A kommenteked illetvén pedig, nincs ellenőrző kód, szóval nem kell olyanokkal babrálni. :) Nagyon sokat jelent nekem minden egyes vélemény, kritika, akár egy szó is ! Na, de nem is beszélek többet, itt az új rész,  amihez Jó olvasást és izgalmakat kívánok !



Cher Brooks
Késő estig maradtunk Harryvel a parton, egészen addig amíg csak mi ketten maradtunk. Sokat hülyültünk a vízben, sőt még egyszer majdnem el is vesztettük egymást a habokban. Közben valami nem hagyott nyugodni. Az, hogy mit keresnek itt Ők ketten. Ugyanis, mint nemrég említettem, megláttunk délután a parton két, számunkra nem igen kedves nőszemélyt. Nicolet és a drága Perriet. Csak tudnám miért kerülnek ide. És miért pont Ide. 
 Eléggé elkalandozhattam, ugyanis Szerelmem már a szemem előtt integetett.
-Min gondolkozol ennyire ? - simított végig arcomon, majd fölkapott ölébe, s meg sem állt a partig. Csak úgy gázoltunk át a vízen, s közben kapaszkodtam Kedvesem nyakába, majd mikor kiértünk a partra, vagyis kiértünk volna a partra, Harry megbotlott valamiben,  s mindketten a homokba zuhantunk. 
- Jól vagy ? - kérdezte nevetve, de szemében mégis látszódott egy kis aggodalom. 
-Persze..azon kívül, hogy marhára fáj a seggem, semmi bajom. - mutattam az említett testrészemre, majd én is fölnevettem. Amint kimondtam, szemöldöke az egekbe szökött, majd pimaszul föl-le ugráltak homlokán. Ajkai mosolyra húzódtak, majd közelebb jött hozzám, s rám mászott, majd fölém hajolt. 
-Most...mit akarsz - kérdeztem tőle, s a végét már szinte suttogva mondtam, hiszen tényleg nem tudtam mire készül. 
Válasz nélkül jött egyre és egyre közelebb, majd ajkait lágyan  az enyémekre tapasztotta, s úgy kényeztette őket. Közben a hullámok sebesen csapkodták a partot, melynek a hangját mindig is nagyon szerettem. Óvatosan "följebb mászott" rajtam, egészen adig amíg felsőtestünk össze nem ért, majd így folytattuk a csókháborúnkat. 
-Akarlak - szólalt meg, bár én nem nagyon rajongtam az ötletéért. Épp ezért nem is válaszoltam, inkább csak "meghátráltam". Ezt ős is észrevette, ezért kezével megtámaszkodott  a homokban, majd kérdőn nézett rám. 
Ki akartam kerülni egy olyan helyzetet, hogy magyarázkodjunk, vagy ilyesmi, és pont jókor láttam meg, hogy 
-Nézd  ! - mutattam háta mögé - Most megy le a Nap ! - mondtam, s közben azon ügyeskedtem, hogy kikerüljek alóla. 
- Még sosem láttam ilyen szép Naplementét. - ölelt magához, s immár egymás mellett ülve nézhettük végig  a csodát, miközben magamban számolva a másodperceket, hogy mennyi idő múlva tér le a víz "alá" . 
- Ez csak azért ilyen szép, mert Veled lehetek itt. - adtam egy puszit szájára, majd ölébe másztam, amit ő úgy fogadott, hogy nyakamat kezdte csókolgatni, majd egyre följebb haladt. Mikor fülemhez ért, halkan fölsóhajtottam. Igen, úgy látszik ez a gyenge pontom, vagy mi. Reflexből oldalra fordítottam fejem, majd mélyen egymás szemébe néztünk. Szeme vágytól és szerelemtől csillogott , gondolom  viszont látta ő is ezeket enyéimben. Épp meg akartam csókolni, és már tényleg csak miliméterek hiányoztak, mikor egy telefoncsörgés zavart meg minket.
-Ez is mindig jókor jön !! - mérgelődött barátom, mialatt elhúzódtunk egymástól, majd fölálltam és elindultam a víz felé. Amíg ő telefonált, észre sem vettem, de már majdnemhogy a nyakamig ért a víz.  Épp visszafelé akartam menni, de megdöbbenve vettem észre, hogy Harry nincs a parton. Kezdtem volna lépni, de valami nem engedett, vagyis valaki. Egy kéz ragadta meg a bokámat, de itt már tudtam, hogy ki az. Vagyis reménykedtem, hogy Ő az, és nem valami cápa. Na jó, ezt csak viccnek szántam. 
Hirtelen a két két megragadott a kelletnél kicsit erősebben, majd lerántott a víz alá. Szerencsére még tudtam levegőt venni, majd szembefordított magával, és megcsókolt.  Nagyon jó érzés volt, a víz alatti csók, s persze ekkor már biztos voltam benne, hogy Harry az . 
Sajnos levegő hiányában föl kellett jönnünk a felszínre.
-Ez csodálatos volt- mondtam , levegőt kapkodva, mire szerelmem csak mosolygott. 
-Szerintem pedig Te voltál csodálatos.- kijelentésére éreztem, hogy elpirulok, s kicsit zavarba is jöttem, ezért fejemet elfordítottam , annyira, hogy ne lássa.
 -Imádom amikor ezt csinálod . 
-Mégis mit ? - nevettem 
-Ezt. - Bár tudtam, hogy mire céloz, imádtam húzni az agyát. Általában ilyenkor mindig én jövök ki "rosszul" ezekből a dolgokból,de sebaj. 
-Mit ezt ? - kérdeztem újra 
- Azt, mikor zavarban vagy. - Mondta ki végül. 
-Egyébként Liam hívott, hogy este elmehetnénk ünnepelni valahová. - tért át egy másik témára. 
-Ez jó ötlet, akkor induljunk ! - helyeseltem, majd a part felé versenyeztünk, hogy melyikünk ér ki hamarabb.
**************** 
Mikor hazaértünk, már mindenki "harci díszben" állt, és már csak nekünk kellett elkészülni. Először Harry támadta meg a fürdőszobát, s addig Danielle és Eleanor bejöttek és kiválasztották a ruhámat. 
Ami igazából egy testszínű ruha amin ezüstös "díszítés" volt és pánt nélküli. Foggalmam sincs, ki tette bele a bőröndömbe ezt  ruhát, sőt, azt sem tudom ,hogy van nekem ilyen ruhám. Mindegy...
Közben elmondtam a csajoknak, hogy megláttuk Nicole-t és Perrie-t a parton, és beszélgetünk még pár csajos dologól.  
Végre Harry is ki jött a fürdőből egy fehér rövid ujjú póló és egy sötétkék combközépig érő rövidnadrág kíséretében. Ami persze rajta volt. Hozzá a fehér Converse tornacipőjét.
Szó nélkül mentem be utána, ruháimat ledobtam, majd élveztem, ahogy a víz áztatja bőrömet. Jó lesett már, hogy lemoshatom a sós vizet a bőrömről. 
Kb. 10 percig tusoltam, majd mostam meg a hajam amit begöndörítettem, majd hagytam, hogy vállamra omoljon . Tettem föl egy alapsminket, majd mivel bulizni megyünk egy kicsit erősebben húztam ki szemem. 
Fölvettem a ruhát, majd egy hozzá illő fekete platformos cipőt, s kiléptem.
***************** 
Készülődésünk után azonnal elindultunk, s rátaláltunk egy helyi menő bárba, ami kívülről marha jól nézett ki, annak ellenére, hogy sötét volt. Igazából egy főutcában sétálgattunk, ahol nagy márkaboltok , árok és éttermek oltak és ott találtunk rá erre a helyre. Kívülről pálmafák díszítették és a bejárat tele volt ananásszal. Igen, ananásszal. Egymás tetejére állítva. 
Miután megtaláltuk a megfelelő helyet, leültünk,majd rendeltünk. Elősször csak Cola-t rendeltünk, majd jöttek az "ütősebb" italok. Közben persze dübörgött a zene ezerrel. Épp Rihannától a Where have you been- ment, mire fölpattantam és húztam magam után a csajokat is. 
Nagyon jó volt a hangulat, majd a zene végére kicsit lefáradtam, s leültem a pulthoz kérni valami italt. Nem is tudom, már mi volt e neve, de eléggé ütős volt és szép kék színe volt. Valami mentol, kókusz és Lime ízű volt, persze erősen lehetett benne érezni az alkoholt. Összesen két pohárral rendeltem belőle, de nem is gondoltam volna, hogy ennyire kiüt. 
Valahogyan visszavánszorogtam a többiekhez, majd leültem. Csak Zayn ült ott, de ahogy elnéztem nem éppen józan állapotban. 
Majd oldalra tévedt tekintetem é nem éppen kellemes látvány fogadott. Egy szőke hajú csaj nyomult, vagyis 'tapizta' Harryt, és tudom, hogy ha Harry nem éppen józan, akkor nem önszántából csinál Olyan dolgokat,de ezt nem állhattam meg én sem szó nélkül.  Ígyhát megindultam feléjük, majd ahogy a csaj majd a csajt azonnal arrébb löktem barátomtól. 
-Hé, mit csinálsz ? - kérdezte göndör barátom, majd visszahúzta a csajt magához. 
-Én mit csinálok ? Harry ! Nem ő a barátnőd ! - akadtam ki, majd egy erős kar elrántott tőlük, s vonszolt magával, egészen a mosdó ajtóig. Próbáltam kiszabadulni az idegen szorításából, sajnos sikertelenül. Jobban szemügyre véve az idegenemet, talán egy korombeli, de inkább 20 éves srác lehetett. 
A falhoz szorított, majd testét enyémnek szorította, s puszilgatni kezdte a mellkasomat. Lökdöstem , de nem engedett szorításán. Kiabáltam segítségért, meg hogy hagyjon békén, de reménytelenül. Keze közben megindult a combom felé, de ekkor egy srác, akit nevezhetek megmentőmnek, nekiment és "eldobta" a srácot tőlem.  Nem láttam ki lehetett az, de hallottam amit beszélt:
-Hagyd őt békén ! 
-Mert ha nem ? Ki vagy te ? - kérdezte az idegen. 
-Ne akard megtudni. - Ekkor kialakult egy kis verekedés, amiből a megmentőm jött ki jól szerencsére.
- Köszi, hogy ...- épp hálálkodni akartam volna neki, mikor megláttam az arcát...

2012. szeptember 1., szombat

Vegas, Baby !

Sziasztok! 
Ez amolyan nyár búcsúztató rész lesz, mivel sajnos hétfőn már mindenkinek elkezdődik a tanulás, házi írás és korán kelés. Nos, így a végére egy kis összegzés szerű. Az oldalon, eddig több, mint 8000 ezren jártak, amiért hihetetlenül hálás vagyok. 36 rendszeres olvasó, 36 bejegyzés, és 102 komment lett a blogon. Ezek hihetetlen nagy számok. Nem gondoltam volna, mikor elkezdtem, hogy ennyi embert érdekelni fog az, amit írok. És ne is beszéljek azokról, akik csak néha fölnéznek, vagy akár nyomtalanul olvassák. Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy ilyen csodálatossá tettétek a nyaramat, én pedig viszont ezzel a kis szösszenettel a tieteket. Mit is mondhatnék még? :) Itt az új rész, amihez Jó olvasást kívánok és persze mindenkinek örömökben gazdag, jó iskola kezdést kívánok ! :)




Cher Brooks
Jelenleg 9 óra van, reggel 9 óra. A gép pontosan 10-kor indul, és a reptér innen kb. fél órányira van. Beleszámítva a reggeli forgalmat. Én meg itt toporzékolok, mert nem találom az egyik pólómat, amit mindenképpen egy ilyen alkalomra tartogattam. A többiek már régen készen vannak, Harryvel pedig átkutattuk már szinte az egész házat. Jut eszembe, még nem is mondtam, hogy Eleanor és Danielle is jön, mert mikor a fiúknak elmondtuk, hogy ma indulunk Miami-ba , azonnal ez volt az első kérdésük, hogy jöhetnének-e a csajok. Mikor lefoglaltam a szállást, ezt is figyelembe vettem, hisz tudtam, a lányok nélkül nem élveznék annyira. Csak négy napra megyünk, és áháá..épp a kezembe akadt az az ominózus póló. Most már minden kész.
-Srácok ! Indulhatunk ! -kiabáltam le a többieknek, majd bedobtam a rózsaszín bőröndömbe -mert hogy nekem olyanom is van!-  az utolsó ruhadarabot. 
-Bébi, gyere már segíts - szóltam göndör barátomnak aki épp vitte le a saját bőröndjét. 
Még egy utolsó simítás a hajamon, és már mehetünk is. Egy szürke rövidnadrág, és egy kék-fehér csíkos top-ot vettem föl, a barna sarummal. Egy hozzá illő fekete kis táskát, amibe épp most dobtam be az IPhone- omat. 
Készültem ám, az ottani időjárásra ! Attól függetlenül, hogy itt épp szakad az eső, és hűvösebb van a kelleténél, kicsit sem fogom fázni..áá..dehogy. 
*************
Fél óra múlva meg is érkeztünk a reptérre, ahol szerencsétlenségünkre tele volt az egész előtér rajongókkal. Hisz a nagyokos Louis kiírta Twitterre, hogy 'Miami! Jövünk!' . Azt viszont nem tudom, hogy honnan tudták, épp ma jövünk, de az is lehet, hogy Non-Stop itt ültek a reptéren. 
Egy "pár" fénykép és aláírás után, végre elérhettük a gépünket, ugyanis magán géppel mentünk, de hát az is időhöz van kötve.  
Egy fehér, kisebb repülő, mint a normál utas szállítók, de nekünk, nyolcunknak ez is megfelelt. Miközben pakolták be a csomagjainkat, addig mi fölfáradtunk az utas térbe, majd elfoglaltuk a helyeinket. 
-Cher, még meg sem köszöntem, hogy szerveztél nekünk egy ilyen utazást !- ölelt meg Eleanor.
-Ugyan már, hisz tudom mennyit dolgoztok, és nem árt egy kis kikapcsolódás - nevettem vele együtt, majd leültem Harry mellé. Lou és El egymás mellett legelöl , mellettük Dani és Liam. Előttünk Niall és Zayn. 
-Annyira várom ezt a négy napot! - örvendeztem barátomnak. 
-Én is, és már terveztem is egy kis meglepetést. - mondta, majd felém fordult és arcomat kezdte kémlelni. 
-Félnem kellene ? - kérdeztem, majd egyre közelebb hajoltam hozzá. 
-Igen. - kaptam az egyszerű választ, majd épp készült megcsókolni, mikor valami hangos morajlás törte meg a "csendet". 
-Mi volt ez ? - ijedt meg Dani
-Niall ugye nem te voltál ? Kérlek, mondd, hogy nem te.  - látni kellett volna Lou fejét, mikor ezt mondta. Olyan, hülye Louis-os fejet.  S közben előadta a hattyúk halálát. Gondolom arra célzott, hogy Niall éhes. Megint. 
-Tessék.-dobtam előre Ír-barátunknak a szendvicsemet, csak azért, hogy ne zavarjon senkit a korgó gyomra. Olyan értelemben, hogy most tekintettel voltam arra, hogy rajtunk kívül még két pár van a "fedélzeten.
-Imádlak . - kapta el a szendvicset, legalábbis ahogy hallottam, -de akkor te mit fogsz enni ? - nézett hátra, a két ülés között.  Válasz helyett, én csak legyintettem, majd vissza fordultam barátomhoz, aki épp az övének becsatolásával mesterkedett. És igen, a gép elindult, majd éreztem, ahogy egyre emelkedünk, míg nem eljutunk a felhőkig, s onnan fentről csodálhatjuk London városát. A gépben csak a párok beszélgetését, néha el-el csattanó csókok édes hangját, és Zayn füleséből kihallatszódó zenét. No, meg Niall horkolását.
- Mikor érünk oda ? - kérdeztem barátomat, aki épp a telefonját bütykölte. Valamiért nem volt kedve beszélgetni, de ezt a furcsaságot már reggel is észrevettem rajta. Mintha nem is hallotta volna kérdésemet, bámult tovább a kezében lévő készülékre. 
-Harry ! - szóltam rá már kicsit hangosabban. 
-Mi? Igen ? Tessék? Figyelek ! - riadt fel, s majdnem kiesett kezéből telefonja. 
-Mi bánt ? Mondd el kérlek, nem szeretem amikor ilyen vagy. - mosolyogtam rá, mire végre megkaptam azt, amire reggel óta várok. Igen, végre ma először megcsókolt...
-Azt hiszem ez kellett már. - vidult fel, s kezdtem elhinni,hogy tényleg csak ez hiányzott neki, és tényleg nincs semmi gond. A csók után eltette telefonját, majd felém fordult és végre beszélgetésbe kezdtünk 
-Te voltál már Miamiban ? - kérdeztem. 
-Nem, de örülök, hogy veled lehetek ott először. - mondta, majd végigsimított arcomon. Kezét megfogtam ott ahol éppen értem, majd az ott időzött. 
-Mondd csak, mi az, amit mindenképpen meg szeretnél tenni, míg ott leszünk ? - kérdeztem tőle, de erre elkezdet perverzül mosolyogni, és a szemöldö9két húzogatni. 
-Na.. ! - bokszoltam bele óvatosan vállába. -Ne olyanra gondolj ! 
-De hát na ! Én is férfiból vagyok és a vágyainak senki sem bír parancsolni. Még te sem !  - kacsintott, mire elfordítottam a fejem a másik irányba, s ezzel sértődöttséget színlelve. Nem sokáig tartott, hiszen azonnal kapott a helyzeten,s nyakamra kezdett apró puszikat adni. azonnal odafordítottam a fejem, majd a következő puszit épp a számra kaptam. Ebből az lett, hogy heves csókolózásba kezdtünk, s valahogyan lábamról a cipőm is lekerült,majd a lábam Kedvesem ölébe. Keze épp pólóm alá nyúlt be, s hasamat cirógatta, de úgy gondoltam, hogy ez már túl sok, ezért elváltam tőle. 
 - Valamit rosszul csináltam ? - kérdezte értelmetlenül Szerelmem, miközben épp egy kósza haj tincsemet próbált fülem mögé tűrni.  
-Nem, dehogy, csak ez így gyors..mármint itt ne - habogtam, mert nem arról van szó, hogy nem kívánom vagy ilyenek, de most valahogy nem akartam. Mégis csak egy repülő. 
-Persze, ahogy gondolod. -válaszolt aranyosan, majd megforgattam szemeim és :
-Na gyere ide - adtam még egy "utolsó" csókot  neki, amit épp kezdett volna elmélyíteni, de nem engedtem. 
*********** 
Körülbelül három órás gyors repülő út után, végre megláttuk a gyönyörű , türkiz kék színekben csillogó óceánt, majd Miami partjának, aránylóan fénylő homokját. A hatalmas luxus szállodákat, a magas pálma fákat ,mire Harry felkiáltott : 'Juhúú ! Vegas, Baby! '
-Baby - próbáltam ismételni azt a hanglejtést amivel ő mondta- ez nem Las Vegas ! Ez Miami ! - adtam egy puszit arcára.  Újra bekapcsoltuk az öveinket, majd készülődtünk a leszállásra. A gépünk épp a Hotelünk tetején landolt, így szerencsére nem kellett autóznunk, vagy gyalogolnunk a forróságban. Nyitódott az ajtó, majd kisebb poggyászainkat kezünkbe véve,léptünk le egyesével a repülő lépcsőjéről.  Ahogy megéreztem a szilárd talajt a lábaim alatt, beleszippantottam, a frissnek nem igazán mondható, inkább párás, sós és forró levegőbe. Azt várjátok, azt mondjam, hogy :" a szél lobogtatta hajam,majd az üde csend vett nyugalmába mind annyiunkat, melyet az óceán csapkodó hangja koronázott'. Nem. Ehelyett a nyüzsis város zaja, a repülő gépek morajlása és a minden napi éle hangja csapta meg fülemet. 
Ekkor hirtelen és ismét váratlanul Szerelmem megcsókolt. 
-Ez mi volt? -kérdeztem, mintha nem lenne minden napos dolog számunkra. 
-Az első csókunk Miamiban. - de aranyos. Mosolyogtam. 
Összeszedtük cuccainkat, majd az épület belsejébe fáradtunk. Sajnos a szobáink -mert nem lakosztályt kértem, hanem mindenkinek külön szobát, hogy senki ne zavarjon senkit - legfelül voltak, míg a recepció odalent. Vagyis liftezhetünk föl-le-föl-le. Három lift volt egymás mellett, amit mi meg is töltöttünk. Az elsőben Harry, Zayn és Én. Milyen jó párosítás..hm..A másikban Eleanor, Louis és Niall. A harmadikban pedig Liam és Dani. 
Mikor leértünk ,a közel 3 perces liftezés után, elkértük a kulcsokat és újra mehettünk föl. Mindenki ment a saját szobájába, amik szerintem eszméletlen csodásak. 
A miénk, egy barna árnyalatú szoba volt, benne egy hatalmas francia ággyal, amit megjegyzem, Harry elég piszkos gondolatokkal titulált, egy asztalból, hozzá tartozó székkel, Nagy szekrényekkel és egy hatalmas erkéllyel, ami pontosan az óceánra néz, és egy kis betekintést is ad a város életéből. Csodálatos a látvány.  

A hotel aulájából nyílik egy kis ajtó, ami egy hatalmas márványozott fürdő részlegbe nyílik.  Benne, egy hatalmas formázott medencével, amiben kb. másfél méteres lehet a víz. A plafonon pedig egy arany csillár-lámpával. 
Ezt a nyaralást úgy terveztük, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Nem leszünk egymáshoz kötve, tehát külön utakon járunk, ha lehet így mondani. Csak egy helyen lakunk és ugyanakkor megyünk haza. Persze, lehet, hogy együtt is mindannyian elmegyünk valahová. 
Harryvel épp a bőröndjeinket pakolásszuk kifelé, és én pedig a fürdőszobában pakolászok.  Barátom mindenképpen megkért, had csináljon rólam egy képet, de olyat,amin ő állít be. Nem túlzottan ragaszkodtam ehhez az ötletéhez, mert tudtam, hogy biztos, valami hülye póza fog "berakni". 
Végül is egy elég elfogadható kép készült rólam, amiben kiengedve van a hajam, és pilóta napszemcsiben "pózolok" 
Miután végeztünk a pakolással, lementünk egy kicsit sétálni a partra. Közben párszor jól beestem a vízbe, vagyis inkább drága Styles beborított a vízbe, amit én sem hagyhattam ki, csak fordítva. Így hát csurom vizesen sétálgattunk tovább, ami nem is volt gond, hiszen nagyon meleg volt és nem is azért jöttünk ide, hogy  hozzá se érjünk a vízhez. A part tele volt, és a víz is kellemesen volt néhol langyos, néhol pedig el-el kapott minket egy hűvösebb áramlat. A parton sok-sok árus vonult végig néha, akik napszemüvegeket, vagy ékszereket, akár déli gyümölcsöket árultak.  Mi is vettünk egy ilyen gyümölcs tálat, amiben fel volt kockázva és dinnye, szőlő, barack, és füge . 
Volt, hogy egymást etettük, sőt...végig egymást etettük. 
Jó ideje sétálgathattunk a parton, mikor megláttunk a homokban napozni két igencsak ismerős személyt. 
-Ezek meg hogy kerülnek ide ? - kérdeztük Szerelmemmel egyszerre, amiért összenéztünk, elnevettük magunkat, majd megcsókoltuk egymást. 
A bloggal kapcsolatban annyit, hogy a részeket a tananyag mennyiségétől függően fogom hozni, de megígérhetem a heti rendszerességet. Ha úgy adódik, akkor talán egy héten többször is tudok hozni részeket. Ennek a résznek a végére várom a kommenteket, ugyanis nagyon fontos lenne. Ehhez különös képpen. Tehát, aki elolvasta kérem, hagyjon legalább egy kis megjegyzést ! :) Köszönöm, xx