The Break

Sziasztok! :)

Ezzel a nappal vége ér egy fontos esemény, a 2012.-es Olimpia Londonban. A két és fél héten át tartó küzdelmeket, ma este egy fergeteges Záró ünnepség zár le. A nagy ünnepség az Olympic Stadium-ban lesz megtartva, amiben koncertek, a királyi balett-társulat, 4100 fellépő, és hatalmas tűzijáték fogja szórakoztatni a nézőket. A program tehát ; Először a fiatal előadók lépnek a pódiumra, köztük Jessie J, Ed Sheeran ,és a One Direction . A nagyobb legendák utánuk következnek, mint például a Queen, Thake That és a Pet Shop Boys. Ők csak néhányak, a több száz fellépőből. A koncertek végén lesz a híres zászlóátadás, amelyen London főpolgármestere adja át a zászlót 2016-os Olimpia helyszínéül szolgáló Rio de Janeiro főpolgármesterének. 

a kis bejelentés után íme a rész,amit már annyira vártatok.

Kellemes Olvasást! :)

Harry Styles

Épp ünnepeltük, hogy Cher hozzánk költözik. Én is nagyon sokat ittam, talán a kelleténél is többet. Egyik pillanatról a másikra Cher eltűnt mellőlem. Biztos csak elfáradt, vagy ilyesmi ezért nem is tulajdonítottam neki nagy dolgot. Miután már egy fél órája nem került elő, szóltam Liam-nek, hogy nem-e látta. Viccesen hangzik, hiszen egy házban nem igen lehet eltűnni. Szétváltunk a házban és keresni kezdtük. Hívogattuk, de a telefonja is itthon maradt. Ekkor már nagyon megijedtem. Mikor már reménytelennek tituláltuk a dolgot, Eleanor hazament, mi pedig lefeküdtünk. Vagyis csak én nem aludtam. Nyugtalanított a gondolat, hogy valami baja esett. Ott ültem a sötét szobában, mikor meghallottam lentről valami mozgást. Reménykedtem, hogy Ő az, s mikor nyitódott az ajtóm, szinte már biztos voltam benne. A telefon fénye világította be ágyamat, s aztán a fürdőszoba felé áramlott a fény. Hátulról átöleltem, szembe fordítottam magammal és megcsókoltam. Égett bennem a vágy, de tudtam, hogy most nem szabad. Türtőztetnem kell magamat...Másnap reggel hangos köhögésre ébredtem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon hol lehetett tegnap este, mert elég rosszul néz ki. 

-Sajnálom, hogy fölébresztettelek. - mondta egy nagy nyelést követően.

-Most már igazán elmondhatnád, hogy mit csináltál tegnap. Nagyon aggódom érted. Szerintem látnia kellene egy orvosnak. - kérleltem.

-Szóval, öö, izéé. Elmentem a parkba. - miért nem mondja el az igazat ?

-És ? - láttam, rajta, hogy valami hiányzik a történetből. 

-Szóval amikor leléptem tegnap,  a Parkba mentem és ott a Temzénél má..- folytatta de közbevágtam.:

-Te komolyan gondoltad, hogy a Temzében lógatod a lábad ilyen hidegben ? - vontam kérdőre, de hirtelen rémes hányinger tört rám, s kiszaladtam a fürdőszobába. Nem akartam, hogy lássa a "szenvedésemet", de utánam jött. 

Csak egy hangos csörömpölést  hallottunk. Rémülten ugrottam föl a kanapéról, s siettem a hang irányába. Szerelmem ott feküdt ájultan a földön. Abban a helyzetben nem is tudtam mit csinálni, annyira sokkolt a dolog. Itt már tudtam, hogy mi a baj. Én mondtam, hogy menjünk el orvoshoz, de nem. Miután eszméltem, hogy mi is történt azonnal szóltam a srácoknak. 

-Mi történt ? - kérdezte Louis

-Úristen - mondta Niall egy sajtos szendvicset majszolva.

-Segítsünk gyertek ! - jött oda Liam, s már vittük is ki az autóba. 

-Várjatok! Zayn ? - kérdezte döbbenten Niall. Azzal fölment és szólt neki, majd egy pillanat múlva már mindketten lent voltak és indultunk a kórházba. Nem érdekeltek a paparazzók,sem a rajongók, csak az érdekelt, hogy mi baja Chernek. Mikor odaértünk, ölembe kaptam és futottam be vele a kórházba. A recepciónál kicsit ingerülten beszéltem a nővel, de a srácok lenyugtattak. Közben megérkezett egy nővér is.

-Végre, mi tartott eddig ? -idegeskedtem. 

-Nyugodjon meg fiatalember. Kérem üljön vissza, mi pedig megvizsgáljuk a lányt. - ekkor előjött egy másik nővér is ,akinek egy kór lap volt a kezében és egy notesz. :

-Kihez tartozik a lány? -kérdezte.

-Hozzám. - mondtam már kicsit nyugodtabban . Többet nem kérdeztek. Beültették egy székbe kedvesemet, s elvezették. Már jó ideje bent voltak a kórteremben és még mindig semmi. Időközben Eleanor és Danielle is megérkezett. 

-Harry szerinted mi baja ? -kérdezte Niall.

-Azt hiszem tudom. - adtam a választ, s erre mind a hatan rám figyeltek.Szó nélkül elkezdtem mesélni a "Temzés történetet", majd hatalmasra nyílt szemekkel néztek rám. Danielle és Eleanor valamit összesúgtak, bár ezzel nem foglalkoztam, mert épp jött ki a nővér a kórteremből. 

-Maguk Cher Brooks-hoz tartoznak ? -kérdezte a nő . Arcán semmilyen érzelem nem látszott. 

-Igen. -feleltem gondolkodás nélkül. Ahogy kimondtam, már bent is találtam magamat a kórteremben, s az ágyon ülő szerelmemmel. Odasétáltam hozzá, hogy megöleljem, de a nővér megállított.

-Kérem, üljön le. -engedelmeskedtem. 

-Nos, jobban is vigyázhatna a barátnőjére.. -kezdett bele,s megriadtam, hiszen lehet, hogy komolyabb a dolog. 

-Mi történt ? - kérdeztem

-Brooks kisasszony egy vírusos fertőzést kapott. Egy elég komoly vírus, de már megkapta az ellenszert. Akár egy hét alatt is meggyógyulhat, viszont ahhoz mellőzniük kellene egy pár dolgot, ami tudom, hogy nehéz egy párkapcsolatban. 

-Vagyis ? -kérdeztem ijedten, mert sejtettem mire gondol. 

-Vagyis mellőzniük kell az együttléteket és nem ártana mellőzni a csókolózást sem. - 'én ezt nem bírom ki' gondoltam magamban. Magamon éreztem Cher aggódó pillantásait, s mikor ránéztem egy egy könnycsepp szökött ki szeméből. 

-Hazamehetünk ? - kérdezte kedvesem. 

-Persze, de a szabályokat ne feledjék. És még mielőtt kérdeznék. Gyógyszer ere nincs. Az oltás már megvan. A szabályok betartásával pedig gyorsan fölgyógyulhatsz. -mondta, s elköszöntünk, majd kijöttünk a srácokhoz. 

Cher szemszöge:

-Na ? - jött oda Eleanor. Nem válaszoltam, csak egy pillantással jeleztem, hogy 'majd otthon. ' 

-Elmondanátok, hogy mi történt amíg...-kezdtem bele kérdésembe. 

-Elájultál, mi pedig behoztunk ide. Ennyi röviden. -magyarázta Liam. 

Út közben sokat nevetgéltünk, kivéve Harryt, aki az ablakon kifelé nézett, s közben kezemet szorongatta. Szorosan hozzábújtam, majd átöleltem. Tudtam, hogy mi a baja.És azt is tudtam, hogy mennyire rossz lesz nekünk az elkövetkezendő hét. Kész gyötrelem lesz. Nem érezhetem csókjait, s nem érezhetem a közelségét. Be kell tartanunk, hiszen meg kell gyógyulnom. Viszonylag gyorsan hazaértünk, de már Paul hívta is a Liam-et, hogy készüljenek el, mert még próbálniuk kell az esti Olimpiai fellépésükre. Tényleg, az Olimpia ! 

-Harry beszélhetnénk? - kérdeztem a még mindig csöndes szerelmemtől. 

-Persze - erőltetett egy mosolyt. 

-Hidd el. Tudom, hogy nehéz lesz, de ki kell bírnunk. - mondtam. 

-Figyelj, szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha most inkább nem beszélgetnénk. - fájtak szavai. Nem akarom elhagyni sem egy hétre, sem egy percre , soha. 

-Hogy mi ? - kérdeztem, de csak azért, hátha mást mond. 

-Így könnyebb lesz, mert ha eggyütt vagyunk, úgysem tudnánk megállni, hogy ne érjünk Úgy egymáshoz. Ez az egy hét talán... - mondta

-De ugye most nem arra gondolsz, hogy szakítsunk ? - kérdeztem reménykedve. 

-Nem. Egy hét múlva találkozunk. -azzal megpuszilt, s megölelt. 

-Nálad alszom ? - kérdeztem még utoljára. 

-Ha szeretnéd. - kaptam egyszerű választ. 

-Harry gyere máááááááár ! -hallottuk Niall hangját. Azzal kedvesem is elment és mi hárman csajok, magunkra maradtunk. 

-Mi volt ez ? - kérdezte Danielle, miközben épp mentünk be a nappaliba. 

-Mi mi volt ? - értetlenkedtem, bár sejtettem mire gondol.

-Hát ez a dolog Harryvel. - fejezte be Eleanor. 

-Ugye nem szakítottatok ? - jött a kérdés mindkettőjüktől egyszerre. 

-Várjatok, inkább az elejétől mondom. Tehát, valami vírusom van, amiből csak akkor gyógyulok ki, ha egy teljes hétig semmi csók és semmi együttlét . 

-Ó, hogy ez baj. - csapott fejéhez El. 

-Harry nem fogja bírni - rázta fejét Dan. 

-Épp ez a baj. És most egy hétig nem is beszélünk. -mondtam, s épp azzal küszködtem, nehogy elbőgjem magamat. 

-Vagyis szünet. - bólogatott Dan. 

-Nálunk is volt ilyen Louval, de mi nem bírtuk... - nevetett föl El. 

-Na, de ne szomorkodjunk,készüljünk el az estére. ! - csapta össze tenyerét Dan. 

-Én nem megyek. -adtam ki .

-Dehogynem jössz. -Húzott föl El, s ráncigált föl a szobámba. 

-De hát Har...-kezdtem volna bele, de Dan, máris mutatott két ruhát. 

-Piros vagy Fehér ? - 

-Fehér - böktem rá, s máris küldött be El a fürdőszobába egy fehérneművel. 

Gyorsan lekaptam ruháimat, s máris álltam be a forró zuhany alá. Most nagyon jól esett. Mindig is szerettem, ahogy a víz cseppek végigfolytak gerincemen, s a hajamon. Közben megmostam a fogam is, majd léptem ki a törölközőmért. Rátekertem hajamra egyet, s közben fölvettem a fehér egyszerű melltartót és a hozzá tartozó fehér alsóneműt. Így léptem ki a csajokhoz, akik épp a ruháikat válogatták. 

-Ez hogy tetszik ? -mutatott felém El egy fehér és egy bézs színű ruhadarabot. 

-Az - böktem a bézs színű felé, s már bent is termett a fürdőben. 

-Hát te meg ? -kérdeztem a már készen lévő Danielle-től.Egy gyönyörű piros ruha volt rajta, ami szépen kiemelte bőre színét. Göndör haja szépen vállára omlott, s hozzá társult egy kiváló smink is egy fekete platformos cipő kíséretében. 

-Ja, én már otthon elkészültem. Csak a ruhát vettem át. - mondta,s bekapcsolta a laptopomat. 

Két és fél óra alatt el is készültünk, s lent vártuk a srácokat. Mikor ők is megérkeztek elkezdődött a kiképzés. Harry még csak rám sem nézett,nem hogy beszélt volna hozzám... Egy szűk óra alatt ők is elkészültek, miközben mi a Tv-t néztük, s beszélgettünk. 

-Indulhatunk ? - kérdezte Liam. 

-Persze - adtuk az egyhangú választ. 

-Remek, akkor mindenki keresse meg a párját, aztán menjünk. -lépett be Paul. 

Louis odasétált Eleanorhoz ,- megjegyzem ő is egy gyönyörű ruhát vett fel, s hozzá a begöndörített haja szépn vállára omlott. Egy pár tincset olyan 'EleanorosanŰ' fölcsatolt, s egy fehér platformos cipőt is társított hozzá.- Liam Dan-hez ment, s kézen fogta , Zayn és Niall egyedül mentek. Harry pedig odasétált hozzám. Semmi kéz fogás, semmi szó, s ekkor már nem bírtam megállni. 

-Azért beszélhetni még beszélhetünk, nem ? - kérdeztem. 

-Cher, nekem ez nagyon nehéz. Most is olyan gyönyörű vagy. - s végignézett rajtam.

Mikor odaértünk az Olympic Parkhoz , már harapni lehetett volna az izgalmat a levegőben. A srácok remegtek az izgalomtól, és állandóan azt kérdezgették '
Jól áll a hajam?' , 'Nem lett koszos valamim?' . Kiszálltunk a kocsiból, s már indultunk is a Stadionhoz. Itt tele volt fotósokkal a parkoló. Már látom is magam előtt a holnapi újságokat. "Harry Styles Titokzatos Barát nője", na de mitől olyan titokzatos?...

A Stadionban volt egy külön folyosó ami a külön szobákba vezetett. Ez mind a fellépőké volt. A folyosón találkoztunk Jessie J-vel, a Thake That-el, Taio Cruz-al és még sok ,más hírességgel. Mindenkivel csináltunk közös képet, s akik megkérdezték ki vagyok, s a választ megkapták rá egyből gratuláltak, amiket csak egy mosollyal háláltunk meg. Végre átverekedtük magunkat a tömegen, s bejutottunk a One Direction- os szöveggel ellátott szobába. Csak pár szék, és egy asztal volt benne lámpákkal. Itt volt velünk pár sminkes és Paul is. A srácokat "elkészítették" a show-ra, aztán beénekelték magukat. A csajokkal mi a színpad előtt kaptunk helyet. Onnan pont beláttuk az egész teret. Mit ne mondjak, tök jó helyünk volt. Körülvettek minket testőrök, s így dupla védelemben voltunk. Elkezdődött a Záró ünnepség. Már túl voltunk pár műsor számon, mikor következett a One Direction...

All In Dark

Sziasztok! 

Mivel is kezdjem ? :) Nagyon köszönöm a 29 rendszeres olvasómat, az összes kommentelőt és szavazót és azokat akik olvassák a blogomat. Nekem ezek a dolgok nagyon jól esnek, de annyira, hogy el sem hiszitek ! Még valami. Az oldalon több, mint 6000-en jártak. :) Ismét egy dolog, amitől rettentő boldog vagyok. Viszont, egy kérés. Mivel látom a szavazatokat, (balra)  kérném, hogy a 46- ember aki szavazott valahogy mutassa már, hogy tényleg érdekli a blog. :) Legyen az egy komment, vagy egy szavazat a részek alatt. Nagyon-Nagyon köszönöm.  A rész végén szavazzatok ! :))

Kellemes olvasást! :))

Cher Brooks

Vajon ki lehet ? Reméltem, hogy nem az akire gondolok. Megfordultam egy szembe találtam magamat a hatalmas csokoládé barna szemeivel, gyönyörű fekete hajával és vágytól duzzadó csókos ajkaival. Te jó isten. Miket beszélek ? Továbbra is az ölelésében maradtam, s éreztem, hogy kezd csökkenni a köztünk lévő távolság. Már ha még volt távolság. Egyre közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz, mikor arcát nyakamba fúrta , kezét fenekemen kezdte pihentetni és belesúgta fülembe. 

-Mondanom kell valamit. - kezdtem unni már az ilyen kezdetű "beszélgetéseket", ezért ellöktem magamtól. Semmivel és senkivel nem törődve kaptam le egy sálat a fogasról, majd leléptem. Nem zavart, hogy otthagytam mindenkit, de most arra volt szükségem, hogy egyedül legyek és átgondoljam kicsit a dolgokat. Az irányt a Hyde Park felé vettem. Imádom hallani a víz hangját. A csöndet megtörő csobogás, szinte zene a füleimnek. Régen is sokat jártunk ki ide Lilly-el és Ann-el. Na de hagyjuk őket. Igaz, már kezdett sötétedni, és hűvös is volt már, ezért magamra borítottam a vörös sálat amit magammal hoztam. Akkor vettem észre, hogy bele van varrva Zayn neve a bal alsó sarkába. Remek. Már jó ideje sétálgathattam, mikor végre elértem a célomat. Találtam egy jó kis helyet, ahol nem volt senki, csak pár piás üveg. Leültem a kőre, levetettem cipőmet és bár az elején még kicsit dideregve, de belelógattam a lábamat a hideg Temze habjaiba. Közben nekikezdtem a nagy fej törésnek, mely nem másról szólt , Zaynről és Rólam. De hát nincsen köztünk semmi. Mi csak barátok vagyunk. Na ja, most jön a nagy fejmosás, hogy nincs lány és fiú között barátság. De hát akkor, hogy van ez Liam-el, Lou-val és Niall-el ? Nem tudom mi lehet köztünk, de az biztos, ő többet érez, mint barátság. És az a csók a múltkor, ami ma is majdnem megismétlődött... Viszont tényleg jól csókol, nem tagadom. És igazából élveztem is. Úr isten. Már megint, miket beszélek ? Tisztáznom kell Zaynnel a dolgokat, mert nem akarom megbántani sem őt, sem pedig Harryt újabb félreértésekkel. De érzek valamit. Valamit, ami nem jó. Érzem, hogy ez a dolog Zayn és köztem egy egyszerű beszélgetéssel nem lesz lezárva...

Nem tudom mennyit ülhettem a hideg kövön ,de már korom sötét volt. És akkor vettem észre, hogy a telefonom is otthon maradt. Ahogy erre ráeszméltem tüsszentettem egy hatalmasat, majd kiszálltam a vízből , fölkaptam a cipőmet és elindultam hazafelé. Útközben szinte végigprüszköltem az össze utcát, és belül éreztem, hogy nem nagyon tett jót ez az esti "kiruccanás". 

Viszonylag gyorsan hazaértem. A srácok már aludtak. Legalábbis nem voltak lent és már sötét volt. Nem is kerestek?...A telefonom is ott hevert a pulton, ahol hagytam. Gyorsan levettem cipőmet, a sálat visszatettem a helyére, majd a telefonommal világítva szökdécseltem föl az emeletre. igen, szökdécseltem. Halkan bementem Harry szobájába, vagyis a szobánkba és döbbenten láttam, hogy nincs idebent. Egyszer csak hátulról elkapott és maga felé fordítva megcsókolt. 

-Miért léptél le ? - kérdezte, ezzel csókunknak véget vetve. 

-Holnap mindent elmesélek ígérem, de most nagyon rosszul érzem magam. -és tényleg így volt, mert rettentően elkezdett fájni a gyomrom és megfájdult a fejem. 

-Pedig nem is ittál annyit. -aggódott, s közben kezét a homlokomra tette, megnézve, hogy vajon lázas vagyok-e. 

-Ellenben veled. - tettem fel. 

-Nem vagy lázas, de inkább pihend ki magad, mert szerveztem holnapra egy kis meglepetést. - mondta szorosan magához ölelve. Azzal befeküdtünk az ágyba ,majd átölelte karjaival derekamat és így aludtunk el. 

Másnap reggel, még mindig ugyan abban a pózban voltunk, ahogy este lefeküdtünk. Szerelmem ott szuszogott mellettem, majd ezt a gyönyörű látványt az szakította meg, hogy hatalmas köhögés tört rám. Erre sajnos kedvesem is fölébredt és aggódóan szegezte rám tekintetét.

-Sajnálom, hogy fölébresztettelek. - sütöttem le a szememet.  

-Most már igazán elmondhatnád, hogy mit csináltál tegnap. Nagyon aggódom érted. Szerintem látnia kellene egy orvosnak. - mondta 

-Szóval, öö, izéé. Elmentem a parkba. -hebegtem

-És ? - Tudta, hogy nem fejeztem be, de ha elmondanám a Zaynes dolgot, biztos, hogy megharagudna. 

-Szóval amikor leléptem tegnap,  a Parkba mentem és ott a Temzénél má..-nem tudtam befejezni :

-Te komolyan gondoltad, hogy a Temzében lógatod a lábad ilyen hidegben ? - vont kérdőre. Bár, mielőtt válaszolhattam volna, Harry kirohant a fürdőszobába. 

Kapcsoltam, majd én is utána siettem. A WC fölött görnyedt és rémült arcot vágott. Gyorsan odakuporodtam mellé, majd leültem a fürdőkád szélére. Nem kezdtem el kioktatni, hogy 'ezért nem kellett volna sokat inni', meg 'megárt a sok pia' és hasonlókat. 

-Jól vag..- kezdett volna bele, de épp jött ki belőle egy adag, és ekkor én inkább eljöttem mellőle, hiszen ha nem teszem tuti én is kidobom a taccsot. A kis szekrényben kezdtem el keresgélni valami gyógyszert, meg zsebkendőt. Mikor megtaláltam a megfelelőket, odanyújtottam neki. 

-Életmentő vagy. - istenített, bár nem tudom miért. Szerintem ő is ezt tette volna fordított esetben. 

-De még mindig ragaszkodom hozzá, hogy lásson téged egy orvos. - folytatta, majd ezt követően ismét elkezdett fájni a gyomrom. Egyből odakaptam, mire kedvesem is fölfigyelt, majd fölállt és megtámogatott. Ha nem teszi, szerintem ott esek el. 

-Nem kell orvos. Csak egy megfázás. -mondtam, majd nekiindultam, hogy megmossam a fogam, de visszarántott.

-Csak nem gondolod, hogy ..- itt a szájára mutattam- előbb moss fogat. - 

-Miből gondolod, hogy megakartalak csókolni ? -pimaszkodott, de odanyomtam kezébe a fogkefét, majd elkezdődött a "fog mosás", amit sikerült elbaromkodnunk. Egymásra kentük a habot, aztán már ki sem látszottunk a fog krémből. Elég viccesen néztünk ki, amit meg kellett örökítenem. Miután végeztünk a tisztálkodással, átöltöztünk. Az is jó móka volt. Én vetkőztettem őt és ő is engem. ÉN választottam ki neki a ruhát, ami egy fehér egyszerű póló és egy sötétkék combközépig érő nadrág. Ő nekem egy szürke toppot és egy fehér rövidnadrágot választott, majd elindultunk lefelé . Csak Liam és Louis volt lent, akik épp a tükör tojás sütés elsajátításával próbálkoztak. 

-Jó reggelt srácok. -üdvözöltem őket, s közben jót szórakoztam rajtuk. 

-Helló - köszöntek egyszerre, majd Lou felsikított. Egy kis tojás szépen folyt le a fejéről. Épp kitörni készült a nevetésem, mikor Louis bemártotta fejét a csapba és szószerint megmosta a haját. Na itt már mind a négyen tomboltunk a röhögéstől, s épp vánszorgott lefelé Niall is. 

-Ti meg mit -csi ... -majd ő is beszállt a nevetésbe. 

Miután a reggelit elfogyasztottuk beültünk a nappaliba és elkezdtünk nézni valami Galambos természet filmet. A srácok délelőttje szabad volt, ugyanis csak délután kell elmenniük próbálni az Olimpiai fellépésükre. Megegyeztünk, hogy én is elmegyek, de csak akkor ha Eleanor is jön. Jut eszembe, Zayn még mindig nem volt velünk, ő még azóta is a szobájában ücsörgött vagy aludt. 

Mikor már kezdtem unni ezt a "filmet" kimentem a konyhába valamit inni. Épp a pohárral a kezemben visszafelé tartottam, mikor az kiesett a kezemből, onnantól pedig se kép,se hang. Minden elsötétült...

I Trust You

Sziasztok!

Igazából arra jutottam, hogy hozom nektek az új részt, ma hiszen lesz egy nagyon-pici szünet. De az még nem most lesz, szóval nyugi :) Köszönöm az előző részhez a kommenteket és a szavazást. A rész végén szavazzatok ! :)Nem tudok mást hozzáfűzni, kellemes olvasást ! xx

 Cher Brooks

De ekkor hálát adtam az Istennek, hogy nem tudta Niall befejezni a mondatot, ugyanis megszólalt a telefonom. Egy ördögi nevetés kíséretében rohantam a zene irányába, majd megláttam a kijelzőt : Anya. 

-Szi - szia anya - üdvözöltem

-Szia kicsim ! Azt mondtad legyünk itthon, de te sehol nem vagy ! - véltem fölfedezni kis dühöt a hangjában. 

-Úristen !- csaptam a fejemhez. - Máris ott vagyok ! - majd letettem. Azzal a lendülettel siettem vissza a srácokhoz, majd hívtam ki Louist a konyhába. 

-Segítenél ? - kérdeztem, majd a fejemmel az emelet felé biccentettem. 

-Jaaa öö.. persze. - válaszolt, majd leült a pult mellé .

-Arról lenne szó, hogy nekem most el kéne mennem ,és most jön a kívánságom. Harryt semmiképpen ne engedjétek az emeletre. 

-Létezik ez is.. - kezdte, majd elindult egy kis barna beépített szekrény felé. Egy kis dobozzal tért vissza és kiemelt belőle egy zöld tokkal ellátott kulcsot. 

-Ó, hogy erre nem gondoltam. Viszont nekem most mennem kell. Lou, csak ne csesszétek el. -tettem vállára a kezem. 

-Meglesz csajszi ! -kacsintott és lelépett. Elköszöntem a srácoktól és még mielőtt Harry utánam jönne futólépésben indultam el a házunk felé vezető úton. Rövid utam közben eleredt az eső, így hát a további részét vizesen tettem meg. Az utcákon nem volt senki, viszont annál több kocsi, amiknek köszönhetően, még 2 liter víz sikeresen a ruhámon kötött ki. Mikor odaértem , az ajtó már nyitva volt tehát nem kellett előkotornom a táskámból a kulcsot. Benyitottam, majd isteni illatok csapták meg orromat. 

-Sziasztook, megjöttem ! -kiabáltam be a konyha felé. 

-Szia kicsim - ölelt magához anyu, majd kis idő múlva apu is előkerült egy sör kíséretében. Beljebb mentünk a nappaliba, ahol nagyon sokat beszélgettünk. Beszámoltam nekik Harryről és a srácokról is. Elmondtam, hogy fölvettünk közösen egy dalt, ami rajta lesz a következő lemezükön és úgy nagyjából mindent amiről nem tudhattak. Úgy éreztem, hogy eljött az ideje annak, hogy bejelentsem, igazából miért is vagyok itt. 

-Szeretnék valamit mondani. Ami már nem kérdéses és már nem is akarok rajta változtatni. -kezdtem el félénken.

-Ugyan mondd csak - bátorított anyu mosolyogva

-Csak azt ne mondd, hogy terhes vagy. - vágott ijedt arcot apu, minek láttán elnevettem magamat. 

-Nem, dehogy . Azért az még túl korai lenne. - folytattam ismét - Szóval arról lenne szó, hogy mivel alig vagytok itthon és én is a legtöbb időmet Harryvel és  töltöm, arra gondoltunk, hogy...- tartottam egy kis szünetet és eleresztettem egy mély sóhajt .- hogy odaköltöznék Harryhez. -fejeztem be, majd vártam a reakciókra. 

-Nos ? -kérdeztem egy  perc némaság után. Egy könnycsepp szökött ki anyu szeméből, majd odalépett hozzám és megölelt. Apu csak nézett, majd mintha semmit nem mondtam volna iszogatta tovább a sörét. 

-Ennek annyira örülök - mosolygott anya.

-Hogy mi ? Semmi lecseszés ? Semmi kioktatás az életről ? Hé, azt mondtam elköltözöm ! - értetlenkedtem, hiszen mégis csak egy komoly dologról van szó. 

-Mégis mit gondoltál, hogy csak úgy elengedlek ? - állt föl hirtelen apa. 

-Azt hitted nem lesz semmi beleszólásod abba, hogy elmész csak úgy 5 sráchoz ? -folytatta apa, mire megijedtem, hiszen már szinte ordítozott. 

-Nem, nem is ismered őket. És már amúgy is ott vannak a cuccaim . Sőt, nagykorú vagyok ! -folytattam most már én is dühösen. 

-Hogy merészelt... - kezdte volna újra apa, de anyu közbeszólt. 

-Figyelj Bill , ha Cher ezt szeretné akkor úgy sem tehetünk semmit. Tudod milyen a szerelem. Úgy is vissza fog jönni pár hét múlva. - a szavain meglepődtem. Ezzel nem hogy segített volna, inkább fát dobott a tűzre,de nem. Apa tök nyugodtan válaszolt. :

-Harry úgy el fog hagyni téged is, mint az előző többit. - Szavai mélyen a szívembe hatoltak. Éreztem, ahogy sírásom kitörni készül, ezért jobbnak láttam otthagyni őket. Szó nélkül rohantam ki a házból, majd a még mindig zuhogó esőben sétáltam vissza könnyeimmel küszködve a srácokhoz, vagyis a most már új otthonomba : Haza. 

Út közben elgondolkoztam azon amit apa mondott. Fájt, de sajnos igaz. Tudok Haryy nő ügyeiről, de hát bízom benne annyira és szeretem is annyira, és tudom, hogy ő is ekképp gondolkodik, soha nem bántana meg. Bár lehet, én vagyok a naiv. Nem tudom. De egyben biztos vagyok. Szeretem. 

Már majdnem hazaértem, mikor megláttam egy szerelmes párt az esőben. 

Egyből Harry jutott az eszembe és azon kaptam magam, hogy már itt vagyok a ház előtt és még mindig őket nézem. Megráztam a fejem, majd benyitottam. 

-Te meg hol a francban voltál ? - 3 srác tekintetével találtam szembe magamat. 

-Először is. Niall . igen főzök vacsorát. Harry beszélnünk kell. Louis. öö...Köszönöm. -Niall csak kacsintott majd elment, Louis pedig 'sajnálom' fejet vágott. Nem tudom, talán én vagyok rossz 'arcleolvasó' de nekem ez jött le. 

-Miről is akartál beszélni ? -húzott közelebb magához Harry. 

-Hát, erről. - majd invitáltam fölfelé az emeletre. - De ne gondolj rosszra - figyelmeztettem. 

-Úgy ismersz ? -mosolygott pimaszul. 

-Igen. -adtam az egyszerű választ, majd fölérve, a szobája elé léptem. 

-Remélem még áll amit mondtál.- majd benyitottam és csodálkozva láttam, hogy a bőröndjeim sehol. - Hát ez ? -kérdeztem .

-Nyugi, már tudok róla. És köszönöm . Én vagyok a legboldogabb ember. -Azzal átkarolta hátulról a derekamat, majd lágy puszikat nyomott a nyakamra..- Ja és a cuccaidat már elpakoltam. - Nem kellett több, megfordultam és megcsókoltam. 

-Harry bízok benned. -váltunk szét. 

-Még valami. -Rohant el kedvesem a szekrényhez. Majd egy rózsaszín tokos kulcsot adott kezembe. 

-Köszönöm - öleltem meg. 

-Ezt meg kell ünnepelnünk - rontott be Liam, Louis és Niall. 

Rájuk mosolyogtam, majd lementünk mindannyian. A nappali már be volt 'rendezve' és Zayn is ott tevékenykedett a pultnál. Innentől tudtam, hogy egy hatalmas buli vette kezdetét. 

-Eleanor is nemsokára itt lesz. -súgta oda Louis . Egy ugyanolyan 'halk' 'oké'-val jeleztem, hogy értettem mit mondott, majd csöngettek is. Eleanor lépett be az ajtón, majd egy csókkal üdvözölte Lou-t. 

Már javában buliztunk, és már kezdtem fáradni, ezért kimentem a konyhába valami innivalóért. Vettem volna ki épp az üveget a hűtőből, mikor éreztem, hogy valaki hátulról átkarolja derekamat. De ez az ölelés ismeretlen volt. Ez biztos, hogy nem Harry. De akkor ki lehet ?..... 

You lost me too...

Helló! :)

Nagyon köszönöm a kommenteket az előző részhez. Gondolom, már vártátok ezt a részt, ezért nem is húzom tovább. A rész végén szavazzatok ! :) 

Kellemes olvasást !

Cher Brooks

Éppen csak egy pillanat volt, hogy visszamentem a telefonomért.Talán 5 másodperc sem volt. De Nicolnak ennyi is elég. Tudtam, éreztem ,hogy valami nem oké nála. Tudtam, hogy nem kellene egyedül hagynom Vele. Még mindig benne ég a gyűlölet tüze irántam. És neki nem is kellett több, csak egy megfelelő pillanatra várt. Ami most adatott meg. Ott csüngött Harry-n és őt csókolta. Láttam, hogy kedvesem szabadulni akar, de Nicol nem engedi. Szó nélkül rohantam hozzájuk és téptem le Róla. 
-Azért ezt nem hittem volna. - mondtam neki, majd Harry-t karon fogtam és húztam magammal kifelé a szobából. 
-Jó voltál göndörke ! -hallottuk még a hangját, de már nem bírtam magammal és Harryt magam mögött hagyva rohantam vissza dühösen az ismerősömhöz. Igen, ismerősömhöz. Egy ilyen embert én már bánom, hogy megismertem, nemhogy a testvérem legyen...Szóval, visszarohantam hozzá és elengedtem egy kósza könnycseppet.
-Most már Engem is elvesztettél. - mondtam neki, mire ő fölényesen fölnevetett és vállamra tette kezét. 
- Azt hiszed, érdekel ? -mondta egy gúnyos mosoly kíséretében. Harry persze végigkövette az eseményeket, majd mielőtt bármit szólhattam volna, összekulcsolta kezünket és a lift felé irányított. A rövid utunk közben csak néha előtörő szipogásomat lehetett hallani, majd Harryre néztem :
-Sajnálom - Ahogy kimondtam, épp leértünk, majd mielőtt kiszálltunk volna, gyengéden visszahúzott . 
-Ugyan mit ? -kérdezte, s közben szemei arcomat vizsgálták. 
-Nem így terveztem az estét. Sem a reggelt. - adtam választ, majd elindultam kifelé a liftből és egy fotelhez vettem az irányt. Harry leült mellém, majd szembe fordított magával és megcsókolt. 
-Gyere. - kérlelt mosolyogva, majd válaszomat meg sem várva vettük az irányt az utca felé. 

Teljesen kiment a fejemből a dal. Mikor a stúdió elé értünk , a többiek már ott voltak, és ránk vártak. Sikeresen késtünk kerek 5 percet. A dalfelvétel ugyanolyan jó hangulatban telt el mint a múltkor , bár az áramszünet kimaradt. Két és fél órás munka után boldogan és elégedetten hallgattuk meg az elkészült dalt. Szerintem jó munkát végeztünk, és mivel úgy is készen voltunk ,el engedtek minket. Dél volt és elég éhesek voltunk mindannyian de öt kölyökkutyának ki tud ellenállni ? Besiettem a konyhába és kitaláltam mi legyen az ebéd... 
-Az jó lesz ! -jött be Niall a konyhába.
-Mi ? -kérdeztem értelmes fejet vágva .
-Az, amire gondoltál. - kaptam a választ. -Nem tudom mi az, de jó. Már nagyon éhesek vagyunk. 
-Oké, akkor pizza megfelel ? 
-Én itt sem vagyok. -mondta majd egy üveg Cola kíséretében tért vissza a többiekhez. 
Ahogy kiment én már el is kezdtem készíteni a tésztát...Annyira belemerültem a dologba, hogy észre sem vettem, hogy valaki besétált volna a konyhába. Az a Valaki hátulról átkarolta derekamat, majd lágy puszikat nyomott nyakamra. Érintéseitől kirázott a hideg. Megfordultam, hogy láthassam Őt, majd mikor már szemben voltam vele úgy folytattuk , ahogy elkezdte. Csókunknak én vettem véget, hiszen éreztem, hogy lehet, ma nemigen ebédelünk, mert a pizza odaég. Szerencsére még időben kivettem, majd Harrynek odaadtam hat tányért, hogy terítsen meg. Mindenkinek tettem két szeletet a tányérjára, majd visszatettem a mosogatógépbe a tálat. Visszaérve, már mind az öt srác falta a kaját...

-Na most mit csináljunk ? -tette föl a kérdést Lou. 

-Nem tudom, tele vagyok. - mondtam egy sóhajt elengedve. A többiek is kidőltek, sőt még Niall is, aki összesen hat szelet pizzát evett meg. 

-Kitaláááltam. - hangzott az örvendező Louis hangja. 

-Halljuk. -mondta unottan Liam ,aki a távirányítót babrálta ujjaival. 

-Játszunk valamit. - mondta ugyan azzal az unottsággal Lou. 

-Neee - adtuk egyhangúan a választ. 

-Lééétszi , legalább te Cheeer. - fordult hozzám, de hát beadtam a derekamat, és egy 'oké'-t mondtam. Azzal fölkapott és elkezdett velem rohangálni a házban.

-Louis tegyél le, ha nem akarod, hogy lehányjalak. - mondta neki, miközben a hátát püföltem játékosan. 

-Jól van na. - mondta. Hogy lehet ennyire örülni egy egyszerű szónak ? A kis malőrünk után visszasétáltunk a nappaliba, majd leültünk a többiekhez. Belül éreztem azért, hogy nem tett jót ez az ugrálás... 

-Akkor mit játszunk ? -kérdeztem 

-Mondod vagy Mutatod ? - adott egy javaslatot Harry.

-Nekem jó, Nekem is , Benne vagyok. -Hallatszott a válasz a többiektől is. 

-Oké, akkor Cher !- mondta Lou, majd Niallra nézett és összesúgtak. 

-Mondom ! - vágtam rá, még mielőtt megkérdezték  volna és valami őrültséget mondtak volna. 

-Milyenek az együttlétek Harryvel ? -tette föl a kérdést Lou, majd Niall-el elkezdtek röhögni. 

-Erre nem válaszolok - mondtam 

-Akkor zálogot kell adnod -mondta rosszfiúsan Harry.

-Mégis mit ? - kérdeztem, sóhajtva. Miért kellett nekem ebbe a játékba belemennem? 

-Ruha -mondta Zayn, aki szintén jól szórakozott Niallékkal.

-Még pedig a...- kezdte Niall...

There is a surprise !

    Sziasztok!

A blog túllépte az 5000 látogatót, aminek nagyon örülök. Ezen felül van 27 rendszeres olvasóm akiket imádok. Plusz, akik olvassák, azoknak is nagyon köszönöm! :) Látom, az előző rész nem annyira tetszett nektek,ezért ebbe a részbe még több izgalom lesz. :)

Remélem tetszik! xx

Azt hittem, hogy egy újjab kellemes éjszakát tölthetünk együtt..de nem.. Ki gondolná, hogy este nyolc után bárki is zavarhatná? Ráadásul nem is mondtam/tuk senkinek, hogy hová is jövünk. Jó, persze.. szoba pincér, tulaj ezek is léteznek, de nem ilyen későn. Harry pólóját fölvéve siettem az ajtóhoz, majd kinyitottam. A látvány sokkolt. Becsaptam az ajtót. Vártam, aztán újra kinyitottam, hogy nem csak álmodom-e. De nem.. tényleg Ő volt az. Két év után újra. Magam elé bámulva merengtem el gondolataimban,mikor beljebb lépett :

-Szia Cher! -mondta - De rég láttalak - kedveskedett, mire én el löktem magamtól. 

-Mit gondolsz Nicol ? Azt hiszed, hogy a történtek után a nyakadba borulva fogok örvendezni ? -kérdeztem a Testvéremtől. Nem válaszolt, csak lehajtotta fejét, és ekkor vettem észre a 2 hatalmas bőröndöt. Pont ekkor jött ki Harry is. 

-Mi ez az ordítozás ? - kérdezte megdörzsölve szemeit. Csak nem elaludt ? 

-Látod? még őt is fölkeltetted ! - mondtam Nicolnak. 

-Ő ki ? - kérdezte megszeppenve Harry.

-Ő..őő.. -mondtam volna neki, már nem mintha nem bíznék meg benne, de nem akartam, hogy felkavarja a dolgokat a "testvérem". Sajnos, megelőzött Nicol és ő adta a választ.

-Nicol Brooks vagy..va.vagyok - gondolom kapcsolt, hogy kivel beszél- Te Harry Styles vagy ? - kérdezte, de látni lehetett rajta, hogy mindjárt kitör belőle a fanatikusság. 

-Igen én vagyok, te pedig a..- nem engedtem, hogy befejezze

-A lány tesóm .- Harry elég értetlenül nézett, ezért egy 'majd elmondom'-ot tátogtam neki, mire bólintott és visszament a szobánkba. 

-Miért jöttél ? És egyáltalán honnan tudtad, hogy itt vagyunk ?  - tértem vissza a témához. 

-Arra gondoltam, hogy hazaköltözöm. De mivel nem találtam otthon senkit, ezért elmentem  A Hyde Parkba és ott árult valaki újságot. És.. 

-Csak a lényeget Nicol..- mondtam unottan.

-Ja, igen..szóval onnan tudom, hogy itt vagytok - itt az ablakra mutatott . 

-Ezek meg.. - mondtam kicsit ijedten, de ekkor valaki megszólalt mögülem. 

-Már elintéztem . - mosolygott Harry. 

-Itt maradhatok ? - kérdezte Nicol, aki még mindig pörgött, ha Harry előjött.  

-Hogy mi ? - kérdeztem ingerülten. -Azt hiszed, hogy nem felejtettem el mit tettél pontosan két évvel ezelőtt ? - vontam kérdőre. Ezzel ő megfordult és szipogva indult a bőröndjei felé. 

-Várj, maradhatsz ! - szólt oda neki Harry. - Ott egy szoba. - mutatta, majd segített behozni a bőröndöket. A szobából immár csak kedvesem lépett ki. 

-Meg magyaráznád, hogy mégis miért ? - kérdeztem az átlagnál "kicsit" hangosabban. 

-Inkább neked kellene megmagyaráznod, hogy miért titkoltad el a testvéredet. - mondta, mire én megfogtam kezét.

-Igen ? Ezt szeretnéd ? - kérdeztem ,mire csak bólintott. -Hát jó. Az egész ott kezdődött, hogy...

 -2010-ben történt, júniusban, 12.-én. Épp akkor tartottuk a 15.-ik szülinapunkat, azon a szórakozó helyen ,ahová jártam énekelgetni . Nos, épp hazafelé tartottunk, amikor szembe jöttek velünk Nicol haverjai. Nem éppen jó társaság voltak, hiszen mindig a kezükben volt valami pia. Eddig minden oké, de az egyik rákérdezett, hogy én ki vagyok. Velem ugyanis párszor már találkoztak, de nem tudtak rólam semmit. És Nicol, erre azt válaszolta, hogy - itt legördült egy könnycsepp az arcomon - 'Á, ő csak egy haverom ! Nem a testvérem, dehogy... Az én testvérem nem ennyire vagány..most is biztos ül a könyvei fölött.'  - na itt már tényleg sírtam - Ekkor elfutottam a helyszínről egyenesen haza. Nicol pedig nem is figyelt rám, tovább röhögött a barátaival. Haza értem, fölsiettem a szobámba és kulcsra zártam az ajtót. Attól a naptól kezdve elhatároztam, hogy soha többé nem állok vele szóba. Egy olyannal, aki megtagadja a saját testvérét. 

-Cher, nyugi ! Ha nem akarod, nem kell folytatni ! - mondta Harry, majd magához húzott. 

-Várj, befejezem. -mondtam. 

Talán három napig voltam bezárkózva, még enni sem mentem ki. Miután meguntam a dolgokat s elég erősnek éreztem magamat , megdöbbenve hallottam a hírt, hogy Nicol elköltözött. A mai napig nem beszéltem vele és nem is hallottam róla semmit. 

-Harry, most már érted miért nem kellet volna ? -kérdeztem újra könnyezve. 

-Figyelj, holnap hazamegyünk, őt pedig hazavisszük, vagy nem tudom. - ekkor eszembe jutott, hogy én már a srácoknál lakom. 

-Van egy meglepetésem! -hívtam fel a figyelmét 

-Hm...várj, kitalálom! - mondta, s elkezdte csókolgatni a nyakamat. 

-Héé - mondtam kicsit felkuncogva , majd áttért a csókokkal az ajkaimra. Csak ő volt és Én. Kizártam Nicolt és kizártam minden zavaró tényezőt. Sajnos szét kellett válnunk, de nem miattam. -Nem tudom, te hogy vagy vele, de én szeretném folytatni amit este elkezdtünk - mondta, s közben Harry-sen mosolygott. 

-Drágám, nem gondolod, hogy...-itt az ajtó felé mutattam - ..hogy Nicol...

-Drágám...hmm...szólíts így máskor is -mondta egy kaján vigyort eleresztve. - Egyébként, az ajtó be van zárva. 

-Tudom, de...- itt kiszálltam öleléséből és az ablakhoz sétáltam. Egy pillanat múlva már éreztem, hogy derekam körbefogja és szembefordít magával. Egy darabig csak néztük egymást és nem szóltunk semmit. Néha a csend többet mond ezer szónál. Ezt még anya mondta anno. Kezeim közé fogtam kedvesem arcát és egyre közelített arcunk egymáshoz, mikor megszólalt a telefonja. Kelletlenül odanyúlt érte majd fölvette. ÉN csak ennyit hallottam a beszélgetésből : Hogy mi?, Olyan hamar?, Ketten, Más nem jó? , Rendben, Szia. 

-Mi történt ? -kérdeztem kíváncsian 

-Paul hívott,hogy holnap 10-re be kell odaérnünk a stúdióba,mert újra vesszük a dalt. -Erre én csak egy 'oké'-t mondtam, majd befeküdtem az ágyba. 

-Jó éjszakát ! -mondtam, majd leoltottam a lámpát.

-Szeretlek - Harry. 

Másnap reggel, az eső kopogására ébredtem. Jellemző.. Harry ott feküdt mellettem, s haja ott pihent arcán. Nagyon aranyosan nézett így ki. Gondolom megérezhette, hogy nézem, mert kinyitotta szemeit. Az első kérdése az volt, hogy hány óra. 

-Neked is jó reggelt Drágám. - mondtam, majd elfordultam, 'durcázást' tettetve. Nem is kellett több, azonnal rámmmászott és megcsókolt. 

-Egyébként 9 óra. -mondtam, majd szétváltunk. 

-Mi ez a szag ? - kérdezte azon a reggeli dörmögős hangján. 

-Nem tudom, nézzük meg. - Azzal fölálltam és észrevettem, hogy csak Harry pólója van rajtam. 

-Ejha - mondta, majd ő is fölkelt és kimentünk. Az illatok a konyhából jöttek. Nicol tartott felénk egy hatalmas tálcával. 

-Jó reggelt ! Ezt ,csak úgy hála képpen amiért itt aludhattam és bocsánat ha el rontottam az éjszakátokat. -mondta mosolyogva. 

-Köszi - mondta Harry én pedig csak egy mosolyt próbáltam meg elereszteni. Leültünk az asztalhoz. A tányéron kettő-kettő tükör tojást. Talán 5 perc alatt megreggeliztünk, majd fölvettük a tegnapi ruhánkat. Épp indulásra készen álltunk, mikor visszaszaladtam a szobánkba a telefonomért. Mikor visszaértem, a látványtól kiesett kezemből a táskám és...

Oh..My God

Sziasztok!

Arra kérlek titeket, hogy a szavazáshoz kapcsolódóan (balra) ,mondjátok el véleményeiteket! Nagyon fontos lenne! A rész végén szavazzatok és kommenteljetek !;) Jó olvasást, xx 

Cher Brooks

Az ajtóban, pedig nem más állt, mint Paul. Az arcáról nem tudtam semmit leolvasni. Olyan semleges volt. Beljebb lépett, üdvözöltük egymást, majd folytatta :

-Hallhatnám ? - kérdezte, mire mindannyian értetlenül néztünk rá. De miután leesett nekem, valahogyan Paul mögé kerültem és elmutogattam, hogy mit is akar. 

-Jaa, hogy a dal. - kezdte Niall, majd összenéztek mindannyian

-Persze ! Már is hozom !  - folytata Zayn, mire elkezdett rohangálni a lakásban és mindent eldobált az útból . A nappali és a konyha már teljesen fel volt forgatva. Ruhák a földön. Takarók szétdobálva. Végül egy piros melltartó (?) is a kezébe került. Erre halk kuncogásban törtem ki, mire Paul rám nézett. A tekintete már korántsem volt semleges. Szúrós szemekkel nézet rám, és a többiekre. Gondolom tudta, hogy nincs is semmilyen dal. 

-Zayn  -szólt rá - elég lesz ! - Erre megállt és visszasétált hozzánk, fejét lehajtva .

-Gondoltam, hogy nem dal írással fogtok foglalkozni az este. - Ekkor előhúzott egy nagy kék borítékot a zsebéből és átnyújtotta a srácoknak. Liam vette el, de ő nem merte kinyitni, ezért továbbadta Niallnek, aki olyan nagy élvezetességgel nyitotta ki, mintha egy Nando's étlap lenne benne. A borítékban benne volt még egy lap, mire az volt írva One Direction&Cher Brooks. Nagyon jól nézett ki. 

-Ha már ti nem írtátok meg, a biztonság kedvéért előre megírattuk. 

-Köszi Paul - mondta Lou színpadiasan 

-De többet Ne forduljon ilyen elő ! - emelte ki,majd elindultunk a stúdióba. 

 Már nagyban dolgoztunk, mikor kaptunk 10 perc pihenőt. Ezt természetesen végig hülyéskedtünk. A dalról annyit, hoog arról szól, hogy Van egy lány aki szerelmes egy fiúba, de tudja : soha nem lehet az övé. Ez után találkoznak egy koncerten, ahol a srác első látásra belé szeret. Egy félreértés miatt szakítanak és többé nem látják egymást. Szerintem nagyon hasonlít a dal az életemre. De nem akarom, hogy a vége beteljesüljön. Abba belehalnék. Gondolat menetemből Harry zökkentett ki egy öleléssel.  :

-Valami baj van ?  - kérdezte kedvesen 

-Csak elgondolkoztam... Nem akarlak elveszíteni Harry. -mondtam neki, mire újra elmosolyodott .

-Sosem foglak elhagyni - mondta mélyen a szemembe nézve. Ezután megcsókoltam ,amit mostmár egy ismeretlen hang zavart meg.

 Persze, ez a hang Lou volt. Az orrát befogta csipesszel, amit nem tudom honnan szerezhetett. Folytattuk a munkát. Talán még egy fél órát dolgozhattunk rajta, mikor kihunytak a fények és a dal is megszűnt a fülesben. Nagyon megijedtem, hiszen odakint sütött a nap, vagyis a mikor eljöttünk még sütött. Senki nem szólt egy szót sem. Gondolom ők is megijedtek. Összesen 2 percig lehettünk így, majd visszajött a világítás, a zene és láthattuk egymást is. Nem tudom miért, de magamhoz öleltem Harryt. 

-Hé, idebent minden rendben? -jött be egy pasas. (ő volt az egyik hang mérnök) 

-Azt hiszem, miért mi történt ? - mondtuk egyszerre 

-Még nem tudjuk pontosan, de valami kiütötte a műszereket és így nem tudjuk ma folytatni. -kaptuk a választ,aminek kicsit örültem, mert már nagyon elfáradtam. Hiszen délután 5 óra !

-Talán villám...- elmélkedett Niall 

-Talán...-folytatta gondolat menetét Lou, majd Niall mellé állt és bedőltek kicsit, kezükkel simogatták állukat és fölfelé néztek. Ezen jót kuncogtunk Harryvel. 

-Szóóóval..mehettek- adta ki az utasítást a h.mérnök, majd kiment. 

********

Végre hazaértünk a srácokkal. 

- Nem villám volt -mondtam Niallnak ,s a vállára tettem a kezemet. Mire ő szomorú fejet vágott. Erre mindketten elnevettük magunkat, majd beléptünk a házba. Mindenki ment a saját dolgára. Harry beszélhetnénk ?- szóltam kedvesemnek. Mikor ideért félrehúztam magunkat a többiektől és belekezdtem. 

-Van programod estére ? - tört ki belőlem a kérdés. 

-Ö...Azt hiszem igen..- felelte a szemöldökét húzogatva .

-Jajj..Harry - mondtam neki, majd elnevettem magamat. - Arra gondoltam elmehetnénk valahová...Ahol csak ketten vagyunk.De ne Arra gondolj egyből. - majd rákacsintottam .

-Oké, Persze. Mikor megyünk ? -kérdezte aranyosan 

-Hát..olyan 8 körül indulhatnánk.. - mondtam elgondolkozva

-Szóval te ezt már kitervelted ? -kérdezte, majd átöletem. 

-Miért ? Csak te szervezhetsz meglepetéseket ? - vontam kérdőre, még mindig az ölelésében. 

-Rendben akkor 8-kor itt találkozunk . -mondta majd felkapta a pultról a kocsi kulcsot és elment. 

Nem foglalkoztam vele, inkább beültem Niall mellé a nappaliba. Utána vetem észre, hogy Zayn is vele van. Nem akartam visszafordulni, de nem nagyon akartam a közelembe engedni. De hát, ki kellene békülnünk vagy mi. Úgy éreztem, ennek még nem most jött el az ideje, ezért kemény 5 perc TV nézés után fölmentem Harry szobájába a táskámért . Lejöttem, elköszöntem a srácoktól, majd elindultam. Immár Haza. A jól eső fél órás séta után hazaértem, és milyen meglepő ? Nem volt otthon senki. Fogtam egy bőröndöt vagyis többet és minden ruhámat belepakoltam. Összesen 2 Hatalmas bőröndöm és 3 kisebb lett. Mindent elpakoltam. A képeket, a fontosabb könyveket ,az összes ruhámat, és minden más apróságot. De hát a költözéssel ez jár. Lehurcoltam mindent a földszintre, majd írtam egy levelet anyuéknak, hogy holnap legyenek otthon. Hívtam egy taxit ami 5 percen belül már ott is volt a ház előtt. A taxis segítségével bepakoltuk az 5 nehéz táskát és elindultunk a megadott cím felé . A srácok háza elé érve , még szerencsére nem láttam Harry autóját. Gyorsan fizettem, majd a csomagokkal együtt bementem a házba. 

-Srácook ! - kiáltottam be a nappaliba . Pár pillanat múlva Zayn jött ki. 

-Mi ez a sok csomag ? - kérdezte. Nem válaszoltam. Szerintem kapcsolt, ezért felkapta a két bőröndött és fölvitte Harry szobájába.A többi már egyedül is ment. Párszor hozzáért keze az enyémhez. Ilyenkor éreztem tekintetét magamon, de nem néztem rá. Miután lement én bevonultam a fürdőbe és lezuhanyoztam és hajat mostam. Elkészültem az estére. Öltözékemnek egy egyszerű fehér ruhát választottam, amit még Eleanorral vettem. 

Mire kész lettem, már pont 8 óra volt, ezért fölhúztam a fekete platformos cipőmet majd indultam lefelé . Harry pontosan ott állt, ahol megbeszéltük. Egy fekete nadrágot és egy fehér rövid ujjút visel. A megszokott rövid szárú fehér Converse tornacipőjével. 

-Gyönyörű vagy - dicsért meg, majd megcsókolt. 

-Indulhatunk ? - mosolyogtam. Erre megfogta kezem, elköszöntünk a srácoktól egy 'majd jövünk'-el és elindultunk.  Végig sétáltunk a Temze partján, majd egy hatalmas szálloda felé vettük az irányt.Nagyon szépen ki volt világítva . 

-Itt töltjük az éjszakát. Remélem tetszik ! - mondtam neki, majd féloldalasan átöleltem. Nem zavarta ha meglát minket valaki, de egyébként sem titkoltuk annyira, hogy együtt vagyunk. Annyira... Bementünk a hotelba, elkértük a kulcsokat, majd fölmentünk egy gyönyörű lakosztályba. Egy üveg asztalon már ott pihent egy behűtött pezsgő, két pohárral. Harry töltött mindkettőnknek, majd megszólalt, hitelességet mutatva (persze ez nem sikerült)

-Igyunk erre a szép estére -mondta, majd magához húzott

-Igyunk kettőnkre - mondtam, majd lágyan megcsókoltam. Ebből a csókból az lett, hogy már fehérneműben feküdtünk az ágyon. Épp a melltartóm kapcsolójával bíbelődött, mikor megszólalt a csengő. 

-Kérlek ne nyisd ki - mondta, majd kezével bebarangolta testemet. Én is így tettem. De ekkor már másodjára csöngetett valaki. Már zavarta Harryt is, majd kelletlenül kimásztam alóla és fölkaptam a pólóját. Siettem az ajtóhoz , s mikor kinyitottam :

-Hát te