2012. augusztus 8., szerda

I Trust You

Sziasztok!
Igazából arra jutottam, hogy hozom nektek az új részt, ma hiszen lesz egy nagyon-pici szünet. De az még nem most lesz, szóval nyugi :) Köszönöm az előző részhez a kommenteket és a szavazást. A rész végén szavazzatok ! :)Nem tudok mást hozzáfűzni, kellemes olvasást ! xx


 Cher Brooks
De ekkor hálát adtam az Istennek, hogy nem tudta Niall befejezni a mondatot, ugyanis megszólalt a telefonom. Egy ördögi nevetés kíséretében rohantam a zene irányába, majd megláttam a kijelzőt : Anya. 
-Szi - szia anya - üdvözöltem
-Szia kicsim ! Azt mondtad legyünk itthon, de te sehol nem vagy ! - véltem fölfedezni kis dühöt a hangjában. 
-Úristen !- csaptam a fejemhez. - Máris ott vagyok ! - majd letettem. Azzal a lendülettel siettem vissza a srácokhoz, majd hívtam ki Louist a konyhába. 
-Segítenél ? - kérdeztem, majd a fejemmel az emelet felé biccentettem. 
-Jaaa öö.. persze. - válaszolt, majd leült a pult mellé .
-Arról lenne szó, hogy nekem most el kéne mennem ,és most jön a kívánságom. Harryt semmiképpen ne engedjétek az emeletre. 
-Létezik ez is.. - kezdte, majd elindult egy kis barna beépített szekrény felé. Egy kis dobozzal tért vissza és kiemelt belőle egy zöld tokkal ellátott kulcsot. 
-Ó, hogy erre nem gondoltam. Viszont nekem most mennem kell. Lou, csak ne csesszétek el. -tettem vállára a kezem. 
-Meglesz csajszi ! -kacsintott és lelépett. Elköszöntem a srácoktól és még mielőtt Harry utánam jönne futólépésben indultam el a házunk felé vezető úton. Rövid utam közben eleredt az eső, így hát a további részét vizesen tettem meg. Az utcákon nem volt senki, viszont annál több kocsi, amiknek köszönhetően, még 2 liter víz sikeresen a ruhámon kötött ki. Mikor odaértem , az ajtó már nyitva volt tehát nem kellett előkotornom a táskámból a kulcsot. Benyitottam, majd isteni illatok csapták meg orromat. 
-Sziasztook, megjöttem ! -kiabáltam be a konyha felé. 
-Szia kicsim - ölelt magához anyu, majd kis idő múlva apu is előkerült egy sör kíséretében. Beljebb mentünk a nappaliba, ahol nagyon sokat beszélgettünk. Beszámoltam nekik Harryről és a srácokról is. Elmondtam, hogy fölvettünk közösen egy dalt, ami rajta lesz a következő lemezükön és úgy nagyjából mindent amiről nem tudhattak. Úgy éreztem, hogy eljött az ideje annak, hogy bejelentsem, igazából miért is vagyok itt. 
-Szeretnék valamit mondani. Ami már nem kérdéses és már nem is akarok rajta változtatni. -kezdtem el félénken.
-Ugyan mondd csak - bátorított anyu mosolyogva
-Csak azt ne mondd, hogy terhes vagy. - vágott ijedt arcot apu, minek láttán elnevettem magamat. 
-Nem, dehogy . Azért az még túl korai lenne. - folytattam ismét - Szóval arról lenne szó, hogy mivel alig vagytok itthon és én is a legtöbb időmet Harryvel és  töltöm, arra gondoltunk, hogy...- tartottam egy kis szünetet és eleresztettem egy mély sóhajt .- hogy odaköltöznék Harryhez. -fejeztem be, majd vártam a reakciókra. 
-Nos ? -kérdeztem egy  perc némaság után. Egy könnycsepp szökött ki anyu szeméből, majd odalépett hozzám és megölelt. Apu csak nézett, majd mintha semmit nem mondtam volna iszogatta tovább a sörét. 
-Ennek annyira örülök - mosolygott anya.
-Hogy mi ? Semmi lecseszés ? Semmi kioktatás az életről ? Hé, azt mondtam elköltözöm ! - értetlenkedtem, hiszen mégis csak egy komoly dologról van szó. 
-Mégis mit gondoltál, hogy csak úgy elengedlek ? - állt föl hirtelen apa. 
-Azt hitted nem lesz semmi beleszólásod abba, hogy elmész csak úgy 5 sráchoz ? -folytatta apa, mire megijedtem, hiszen már szinte ordítozott. 
-Nem, nem is ismered őket. És már amúgy is ott vannak a cuccaim . Sőt, nagykorú vagyok ! -folytattam most már én is dühösen. 
-Hogy merészelt... - kezdte volna újra apa, de anyu közbeszólt. 
-Figyelj Bill , ha Cher ezt szeretné akkor úgy sem tehetünk semmit. Tudod milyen a szerelem. Úgy is vissza fog jönni pár hét múlva. - a szavain meglepődtem. Ezzel nem hogy segített volna, inkább fát dobott a tűzre,de nem. Apa tök nyugodtan válaszolt. :
-Harry úgy el fog hagyni téged is, mint az előző többit. - Szavai mélyen a szívembe hatoltak. Éreztem, ahogy sírásom kitörni készül, ezért jobbnak láttam otthagyni őket. Szó nélkül rohantam ki a házból, majd a még mindig zuhogó esőben sétáltam vissza könnyeimmel küszködve a srácokhoz, vagyis a most már új otthonomba : Haza. 
Út közben elgondolkoztam azon amit apa mondott. Fájt, de sajnos igaz. Tudok Haryy nő ügyeiről, de hát bízom benne annyira és szeretem is annyira, és tudom, hogy ő is ekképp gondolkodik, soha nem bántana meg. Bár lehet, én vagyok a naiv. Nem tudom. De egyben biztos vagyok. Szeretem. 
Már majdnem hazaértem, mikor megláttam egy szerelmes párt az esőben. 
Egyből Harry jutott az eszembe és azon kaptam magam, hogy már itt vagyok a ház előtt és még mindig őket nézem. Megráztam a fejem, majd benyitottam. 
-Te meg hol a francban voltál ? - 3 srác tekintetével találtam szembe magamat. 
-Először is. Niall . igen főzök vacsorát. Harry beszélnünk kell. Louis. öö...Köszönöm. -Niall csak kacsintott majd elment, Louis pedig 'sajnálom' fejet vágott. Nem tudom, talán én vagyok rossz 'arcleolvasó' de nekem ez jött le. 
-Miről is akartál beszélni ? -húzott közelebb magához Harry. 
-Hát, erről. - majd invitáltam fölfelé az emeletre. - De ne gondolj rosszra - figyelmeztettem. 
-Úgy ismersz ? -mosolygott pimaszul. 
-Igen. -adtam az egyszerű választ, majd fölérve, a szobája elé léptem. 
-Remélem még áll amit mondtál.- majd benyitottam és csodálkozva láttam, hogy a bőröndjeim sehol. - Hát ez ? -kérdeztem .
-Nyugi, már tudok róla. És köszönöm . Én vagyok a legboldogabb ember. -Azzal átkarolta hátulról a derekamat, majd lágy puszikat nyomott a nyakamra..- Ja és a cuccaidat már elpakoltam. - Nem kellett több, megfordultam és megcsókoltam. 
-Harry bízok benned. -váltunk szét. 
-Még valami. -Rohant el kedvesem a szekrényhez. Majd egy rózsaszín tokos kulcsot adott kezembe. 
-Köszönöm - öleltem meg. 
-Ezt meg kell ünnepelnünk - rontott be Liam, Louis és Niall. 
Rájuk mosolyogtam, majd lementünk mindannyian. A nappali már be volt 'rendezve' és Zayn is ott tevékenykedett a pultnál. Innentől tudtam, hogy egy hatalmas buli vette kezdetét. 
-Eleanor is nemsokára itt lesz. -súgta oda Louis . Egy ugyanolyan 'halk' 'oké'-val jeleztem, hogy értettem mit mondott, majd csöngettek is. Eleanor lépett be az ajtón, majd egy csókkal üdvözölte Lou-t. 



Már javában buliztunk, és már kezdtem fáradni, ezért kimentem a konyhába valami innivalóért. Vettem volna ki épp az üveget a hűtőből, mikor éreztem, hogy valaki hátulról átkarolja derekamat. De ez az ölelés ismeretlen volt. Ez biztos, hogy nem Harry. De akkor ki lehet ?..... 

5 megjegyzés: