I'm Pregnant?!

Sziasztok!

Igazából több hete gondolkodom egy dolgon..mégpedig a blogon. Pontosabban a folytatásán. Nem tudom, hogy hány részes legyen. Vagy ha van rá igény, akkor esetleg több kötetes is lehetne. Nem tudom, ti mit szeretnétek. Ezért is megkérek, minden kedves olvasómat, hogy jelezzétek kommentben, hogy szeretnétek-e, hogy legyen egy második kötet, vagy össz.-vissz legyen mondjuk csak 50. fejezetes.(?) Szerintem -mivel- van már 43 olvasóm, s ki tudja még mennyi, akik nem rendszeresek összehozhatnátok min.10 komit, hogy legyen értelme a több kötet létrehozásának. Mert én szeretem ezt írni, de szükségem van a véleményetekre a folytatáshoz. Na de nem is koptatom tovább itt a billentyűzetet...Jó olvasást, 42. fejezet.

"Itt vagyok..., amit nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy inkább meghalnék, mintsem elszakadjak tőled."

Cher Brooks

Éjjel kettő van. Én pedig itt fekszem a hatalmas francia ágyban, jól betakarózva, s az árnyékokat figyelve a szobában. Egyedül. Harry még mindig sehol. Még mindig nem ért haza. Most már kezdem aggódni, mi is történik itt. Este úgy feküdtem le, hogy "majd haza ér, csak valamit elintéz...", de most mikor az oldalamra fordultam, éreztem; még mindig egyedül vagyok, és már nem is tudok visszaaludni. Lehet, hogy csak túlreagálás az egész? Nos, lehet. De szerintem Te is aggódnál, ha a barátod -ha úgy tetszik pasid- nem érne haza este. Este? Még éjjel kettőkor sem. Persze, most azon gondolkodsz, miért nem hívom fel...Igazából nem tudom. Erre nem is gondoltam, csak arra, hogy "majd haza ér". Nevetséges ez az egész, de már az is megfordult a fejemben, hogy talán lánnyal van. 

Hirtelen előtört belőlem egy röpke gúnyos nevetés, majd megráztam a fejem, és kikeltem az ágyból. A fürdőszoba felé vettem az irányt, majd a fehér kádba kezdtem meleg vizet engedni. Szórtam bele még a szekrényben talált fürdő sóból, majd levetettem pizsamaként szolgáló szürke rövid ujjú pólómat és szürke hosszú nadrágomat, majd beszálltam a vízbe. A hajamat kiengedtem, s hagytam, hogy tincseim rendezetlenül úszkáljanak a vízben. Pár perc múlva hagytam, hogy az előbb még álmatlan pilláim, most elnehezüljenek, s lecsukódjanak. 

Egy lágy csókra ébredtem. - Megjegyzem a víz ekkora már jéghideg volt, s hat óra is elmúlt talán-

-Harry, hát te? - kérdeztem ijedten, mert nem számítottam az érkezésére.

-Hát...öhm, volt egy kis elintézni valóm.- felelte zavartan, s tarkóját vakargatva.

-Aha, értem. -feleltem egyik szemöldökömet felhúzva. Ekkor törülközőmet magam elé kapva kiszálltam a kádból, majd magam köré tekerve léptem ki a fürdőszobából, Hazzát magam mögött hagyva. Csak úgy , a fehér törölközőbe csavartan vetettem magam az ágyra, majd laptopomat az ölembe húzva, figyeltem tovább Hazzát. Nem törődve vele folytattam tovább a netezést. - csak, hogy Ő is érezze, amit én egész este.- Ekkor Ő is mellém feküdt, s egyik tincsemet lágyan fülem mögé tűrte, majd egy érzéki csókkal jutalmazott. Én nem viszonoztam, s ezt ő is észrevette;így szólt:

-Most mi a baj?-kérdezte tőlem kissé elhúzódva.De persze csak annyira, hogy egyik testrésze még hozzám érjen. Nem feleltem, csak egy szem lesütést ejtettem felé, majd tovább folytattam a böngészést, Twitterezést.

-Jó, Sajnálom, hogy nem értem haza éjszakára,de már itt vagyok.- hajolt hozzám közelebb.- Hé . - mosolygott. Nem is tudom miért, de valahogy éreztem, hogy nem mond igazat. Nem akarom, hogy azt higgye, hogy számon kérem, de hát ez amolyan női megérzés.

-Hol voltál este? - néztem rá komolyan.

-A városban.- felelte tettetett komolysággal. Ismét egy csókra készült, de eltoltam fejét, s laptopomat lecsapva indultam a szekrényhez valami ruháért. Mivel ma is egy esős napnak nézünk elébe, egy sötétkék cső nadrágot és egy fehér topot választottam.Ezekkel együtt léptem be újra a fürdőbe, majd fölvettem egy fehér színű fehérnemű szettet, s rá az előbb említett ruhadarabokat. Hajamat kiengedtem, s föltettem egy alap sminket. Miután kész lettem, az ajtó felé vettem az irányt, s már majdnem kiléptem rajta, mikor egy kéz húzott vissza a csuklómnál.

-Most haragszol? - kérdezte félve, s megbánó tekintettel. 

-Nem.- adtam választ a kérdésére. Végül is ez az igazság. Nem Rá haragszom, hanem, hogy nem mondja el mi történt. Látom rajta, hogy valamit nem mond el. Mindegy, ha akarja elmondja, ha nem, hát nem. 

-Egyébként megcsináltad már a tesztet?-engedte el a karom, s közelebb vont magához.

-Még nem is vettem...-tértem rá a lényegre.

-Akkor gyerünk.- tessékelt ki az ajtón, majd leérve még hozzám fordult.

-Mi a baj Cher? - most már tényleges komolyság ült arcára, de szemében a sajnálat fénye csillogott.

-Miért nem mondod el az igazat? - bukott ki belőlem, majd gyors léptekkel a bejárati ajtóhoz siettem, ahol belebújva fekete csizmámba, s fekete kabátomba léptem ki az ajtón, meg sem várva válaszát.

Harry Styles

"Ha ezt Cher megtudja, nekem annyi."-zengett a fejemben, miközben gyors léptekkel haladtam a szőkeség felé, nehogy a srácok gyanút fogjanak. Szerencsére Paul még az előtt elhajtott, mielőtt a lány belépet volna az utca lámpa fényébe. Egyébként nem is tudom, hogy mit is keresek én itt. Nekem most abban a fekete Range Rover-ben kellene ülnöm a srácokkal, úton haza, haza a lányhoz, akit Szeretek.

-Mit akarsz?- kérdeztem gúnyos hangnemben.

-Ó, Harry...amit már rég meg akarok kapni.- jött hozzám közelebb.

-Nem tudom mit akarsz, de tulajdonképpen azt sem, hogy miért vagyok én itt

-Csak gyere velem.- ragadta meg karomat, majd vonszolt maga után. Pár méter múlva egy fehér BMW-hez értünk,amibe kelletlenül, de beszálltam. 

-Most hová megyünk? -vágtam gúnyos arc kifejezést. Igazából én vagyok a hülye, hogy beszálltam a kocsiba. Neeem..ott rontottam el mindent, hogy eljöttem a srácoktól.

-Hozzám. Mondtam! Azért vagyok itt, mert valamit meg akarok kapni, igen régóta.- nevette el magát, majd leparkolt egy hotel előtt. Kiszálltunk, majd megpróbálkoztam egy szökési kísérlettel. Igazából tiszta vicc az egész helyzet. Cher otthon vár, míg én a testvére, Nicole elől menekülök. Most magyarázd ezt ki Styles!

-Ugyan Harry, én a helyedben inkább nem menekülnék!- kacsintott.

-Ugyan miért nem? - kérdeztem ugyan abban a hangnemben. Erre csak egy "gyere"-t mutatott a kezével, majd megpróbáltam nem feltűnően belépni a hotel ajtaján. Sajnos sikertelenül. Vagy harminc paparazzi állt készenlétben a recepció és a lift körül. 

-Ezek tudták, hogy jövünk?- kérdeztem egy oktávval magasabb hangon.

-Ami azt illeti...Igen. - nevette el magát ismét.- de most már gyere, ha nem akarsz még több közös képet velem. - bólintottam, majd megindultunk az eltorlaszolt lift felé.

-13. emeletre kérnénk- diktálta be Nicole a lift kezelőnek az emeletünket. Erre én csak "mi a f**z?" nézéssel reagáltam.

-Minél távolabb a fotósoktól, annál jobb- motyogta magában , majd eleresztett felém egy mosolyt. Kemény két perc után, végre fölértünk az adott szintre, majd elköszönve a lift kezelőtől, akit Bob-nak hívtak - onnan tudod, hogy lenéztem a névjegy kártyájáról- beléptünk egy szobába. Nicole bezárta az ajtót, a kulcsot pedig elrejtette a melltartójában. 

-Rendben, itt vagyunk. Most mit akarsz? -kérdeztem idegesen.

-Tudod, valahonnan megtudtam, hogy interjútok lesz Christina-val, és hát odamentem. -közben levetette a kabátját. - aztán fölbéreltem ezeket a fotósokat, és ha tudni szeretnéd, a kocsiban is volt egy kamera. És van egy ajánlatom, jobban mondva feltételem. Ha lefekszel velem, akkor nem jelennek meg a képek, és téged is békén hagylak. Viszont, ha nem fekszünk le, akkor az összes képnek a jövőjét ráhagyom a sajtóra, és olyan szakításban lesz részed az én drága testvérkém által, mint még soha. - tett a végére még egy lealacsonyító kacajt, majd kabátomat kezdte el lehámozni rólam.

-Gyerünk Harry, dönts! - mosolygott csábosan, de számomra ez inkább gonosz, mintsem csábos, vagy vonzó mosoly.

-Soha. Nem fogok veled lefeküdni.- vettem vissza a kabátomat. 

-Akkor rákényszerítelek. - ekkor megcsókolt. Nem, inkább lesmárolt. Igen, kíváncsiak vagytok, hogy milyen érzés volt, tudom. Nos ilyen; elég jól csókol, de soha, ismétlem soha, nem ismételném meg azt a a pillanatot. Hozzá járult az, hogy a csók után, lerántotta magáról az egyszerű piros topot. Lehúzta magáról a gatyáját is, majd ott állt előttem fehérneműben. Nem volt vonzó, de ha az is lenne, számomra biztos nem. Nyeltem egy nagyot, majd jobban szem ügyre vettem a kulcs helyét. Félre értés ne essék, csak azon agyaltam, hogyan is szerezzem meg azt a kulcsot. Az már egy másik kérdés, hogy hogyan is jutok haza. Mielőtt bármit is reagálhattam volna fizikailag, már az én pólóm is valahol a földön hevert, s ajkai pedig nyakamat súrolják. Azonnal kaptam az alkalmon, s egy laza mozdulattal kirántottam a kulcsot a mellei közül. Azonnal ellöktem magamtól, egyenesen az ágyra, majd fölkaptam magamra a pólóm, s kabátom. Kinyitottam az ajtót, majd szinte futva "menekültem"  a folyosón. Persze Nicole azonnal utánam kiabált:

-Fuss csak, Styles! Akkora botrányt akasztok rád, hogy soha nem magyarázod ki! - na azért ettől megijedtem. A képek. A csók. A csókok. Az autó. A fotósok. A szálloda. Le se tagadhatnám, hogy itt jártam, s hogy kivel...

Kiérve az utcára, épp jött egy taxi, amit villám sebességgel intettem le. Bediktáltam a címet, persze egy utcával lejjebbi címet, mint ahol mi lakunk. -a biztonság érdekében- majd rohantam haza. Egy pillantást vetettem még a telefonomra; Éjjel kettő. Hát ez remek..Soha nem magyarázom meg, miért is késtem. De nem is magyarázkodok. Elmondom az igazságot...

 Cher Brooks

Ahogy én kiléptem az ajtón a kocsihoz, már jött is utánam.

-Had magyarázzam meg! - motyogta halkan, majd kinyitotta az autót, és beszálltunk. 

-Mindent megmagyarázok, de először menjünk, és vegyük meg a tesztet! - suttogta, majd végigsimított arcomon. 

-Rendben...-sütöttem le a szememet, majd beindult a motor, és az autó is.

-Tudod, kérdezte az újságíró, hogy van-e barát nőm...-kezdeményezte a beszélgetés.

-És mit mondtál? - csúszott egy halvány mosoly számra.

-Azt, hogy van. De nem árultam el, hogy ki...csak annyit, hogy majd hamarosan megismerhetnek téged is..- mosolyodott el kajánul.

-Remek..akkor hamarosan szembe nézhetek az utálkozókkal. - fintorogtam. 

-Dehogy is...már el is terveztem, hogy majd sokat Twittcamolunk, meg hasonlók és akkor megszeretnek. -kacsintott.

-És ha a szüleidhez is úgy jut el a dolog, ahogy a rajongók beállítják?-kérdeztem félve.

-Attól ne félj, ők már rég tudnak rólad. Szerintem, már unják is, hogy állandóan rólad beszélek...- mosolygott édesen. - És szeretném, ha megismerhetnének téged, és te is a családomat. Szerintem már van olyan komoly a kapcsolatunk, hogy meglépjünk egy ilyen dolgot. - tette kezét a combomra.

-Nos, igen...én is szeretném őket megismerni, de félek, Harry. Mi van, ha nem fognak szeretni a rajongók miatt? 

-Ne foglalkozz már velük. Csak add önmagad.-nevette el magát. - mint Azon az estén.- tette hozzá.

-Na- löktem le kezét a lábamról. Ekkor megérkeztünk egy gyógyszertár elé. 

-Majd én be megyek, várj meg itt.-kérleltem, majd ahogy bólintott, már sétáltam is befelé.

-Egy terhességi tesztet kérek.- kértem a középkorú nőtől. Majd ahogy ide adta, kifizettem, s betettem a táskámba. Kilépve, láttam az autó üvegén keresztül láttam, hogy Haz, énekel. Sajnos mire beszálltam a kocsiba, már vége lett a dalnak.

-Épp most játszották a Little Things-et!- dicsekedett.

-Sziasztok!- köszöntöttem a többieket, belépve az ajtón.

-Hali! Hát ti?- köszönt Lou

-Hol voltatok?- kérdezősködött Niall

-Többiek?- terelt Haz. 

-Liam most ment el, elég dühösen.Zayn pedig elment Perrievel. - adta a választ Lou. 

-Naa, megint összejöttek? - kérdeztem meglepetten. Erre mindenki csak vállat vont.

-Harry följönnél velem? - szólítottam meg éppen ivó barátomat. Ő csak egy bólintással jelzett, majd elindultunk fölfelé.

-Aztán csak ügyesen, Hazzám! - vetette oda Lou. Kijelentésére, majdnem kiköpte a vizet Barátom a röhögéstől.

-Meglesz, Louis!- tette hozzá csábos hanggal Haz, majd besétáltunk a szobába.

-Most pedig várom a magyarázatot! 

-Rendben. - felelte, majd leültünk az ágyra, és belekezdett a storyba.(...)

-Ezt nem hiszem el...-böktem ki pár perc hallgatás után.

-Te most...komolyan...Háth, ezt nem hiszem el.- habogtam. Ez megcsalt a testvéremmel? Hihetetlen..

-De hát miért mentél vele? Egyáltalán miért szálltál ki Paul kocsijából? És...miért hazudtál? - soroltam neki a kérdéseimet.

-Nem tudom..Nem akartam, hogy megint haragban legyünk. Én nem akarlak elveszíteni...- búgta hajamba, s magához húzott.

-De Harry - toltam el magamtól - tudom, te is megbocsájtottál, mert félreléptem Zaynnel. De, azért ez, hogy Nicoleval...

-Tudom, és már ezerszer megbántam, és végig az járt a fejemben, hogy miért is lehettem ilyen hülye. Sajnálom. - szabadkozott.

-Rendben. Most megcsinálom azt a tesztet...

-Várj. -húzott magához, majd ő is fölállt. Kezeit derekamra tette, majd közelebb vont magához. Ennek eredménye egy szenvedélyes csók lett. Csókunkba beleborzongtam. Átfutott az agyamon, hogy pár órával ez előtt, még Nicole falta Haz ajkait. 

-Baj van? - ölelt meg. Erre én csak megráztam a fejemet, majd megfogtam a tesztet tartalmazó dobozt, és bevonultam a fürdőbe. 

Miután elvégeztem a teendőket, vártam, hogy mi történik. Gyorsan elolvastam, mit is jelentenek a majd talán megjelenő vonalak, s vártam. Ekkor megjelent....Kezemet szám elé kaptam, s kiléptem. 

-Na? - mosolygott Harry, de ahogy meglátott, neki is lefagyott arcáról a mosoly. - Ugye nem?