Live in the moment !

Sziasztok! :)

Először is köszönöm a kommenteket és a szavazást az előző részhez.! Másrészt Tegnap volt a One Direction 2. szülinapja! ;) Van egy újabb szavazás, a bal hasábon. Nem fűznék hozzá semmit, csak azt, hogy szavazzatok. A jobb hasábon is van egy szavazás, ami holnap jár le, de meghosszabbítom vasárnapig. No, de itt a rész, vagyis a 26. fejezet. 

Jó olvasást, (a rész végén szavazzatok és kommentelejetek! xoxo )!

 

  

 Cher Brooks

...Végül de nem utolsó sorban elérkezett Zayn, aki válaszán elsápadtam- : 

-Figyelj Cher.. Én nem fogok hazudni. És ne haragudj meg ezért rám, de az én válaszom....

Ajkamat harapdálva vártam a választ, és mikor kimondta megkönnyebültséget éreztem. 

-....de az én válaszom Igen!  - kifújtam a levegőt, ami még bennem maradt a nagy izgalom során. Közben csak arra tudtam gondolni, hogy mennyire a frászt hozta rám. Viszont még itt volt egy akadály : Paul. Leginkább a ő válasza érdekelt most. - bocsi, Cher , de nem hagyhattam ki ! - nevetett Zayn. - Most következett Paul, aki egy elég hosszadalmas (kb. 5 perces) monológot adott elő.:

-Nos, én úgy vélem tényleg csodálatos hangod van - na ez azért túlzás szerintem - és mivel látom, hogy a srácok is mennyire megkedveltek , úgy gondolom a közös éneklés felőlem mehet. De nagyon remélem, hogy nem azért döntöttek így, mert szeretnek. A táncról még el kell döntenem, hogy tényleg kell-e nekünk táncos, hiszen úgyis a fiúk vannak a középpontban a koncerteken. Beszéltünk még egy pár dologról a tánccal kapcsolatban, majd arra lettem figyelmes, hogy valaki pontosabban valakik pillantását érezhetem magamon. Persze ez így is volt... De most épp Harry nézett a fotelből. A másik figyelőm pedig épp a táncterem ajtajában állt, indulásra készen. Igen.. Jól gondoljátok..Zayn volt az. Harryhez odamentem és félrehívtam egy kicsit . Már nem bírtam magamban tartani és zavart, hogy Zayn sem mondja el mi a baja, vagy éppen miért teszi ezeket a dolgokat. Szerencsére már épp ment volna el mindenki így csak kettesben maradhattunk. :

-Harry, figyelj, szeretnék valami kérdezni.. Vagyis inkább mondani, nem. Inkább megbeszélni. - mondtam hebegve-habogva- 

- Igen, én is szerettem volna beszélni veled.. - mondta - lehet, hogy ugyan arra gondolunk. - mosolygott, és arcával közelíteni kezdett felém. Neeee..Harry egyáltalán nem arra gondol amire én. Sőt... így még nehezebb dolgom lesz. 

-Várj, Harry szerintem te nem azt akarod mondani amit én.  Na jó. Arról van szó, hogy...- lesütöttem szememet, majd lefelé billentettem fejemet.-

-Hé! Csak mondd úgy ahogy a legegyszerűbb. - mondta, s kezét arcomra helyezte, majd fölemelte az ő szem magasságába -

-Zayn. -mondtam, egészen halkan.- 

-Hogy mi ? - kérdezett vissza, de tudtam, hogy valami hasonló lesz a reakciója.- 

-Gondolom te is észrevetted már. Harry figyelj, csak..csak emlékezz vissza az utóbbi 2-3 hétre. ! -mondtam neki, mire fölállt és csak ennyit mondott.-:

-azt hiszem én most megyek. menj haza te is. Át kell gondolnom amit mondtál. -mondta, és én majdnem eleresztettem egy könnycseppet. Csak nem akar most egyedül hagyni? Én csak megakartam beszélni vele ezt az egész dolgot.Dolgot? Hogy mit? Ha Zayn most elront mindent..nem! nem hibáztathatom Zayn, hiszen én kezdtem el most beszélgetni erről Harryvel. -

-Harry ne! Várj! - Én is fölálltam, majd amennyire csak tudtam magamhoz szorítottam és öleltem. Majd megcsókoltam. Érzékien, lágyan és lassan. Ahogy még soha. - Most, elmész ? - kérdeztem tőle szomorúan. -

-Nem. - majd kiszállt ölelésemből - Elmegyünk. - mondta, és kezét összekulcsolta enyémmel , majd kisétáltunk az épületből. Beszálltunk a kocsijába, és meg sem álltunk hazáig. Inkább úgy mondanám ,hogy itt már tudtam, hogy az éjszakámat ismét Harrynél töltöm. 

Út közben nem igazán beszélgetünk. Néha összenéztünk, majd elmosolyodtunk, aztán megint összenéztünk...keze a combomon időzött ,amit én kicsit sem bántam. Mikor végre hazaértünk, a srácok kitalálták, hogy készítsék el a Spin The Harry következő részét. Le is "forgatták", miközben én annyirranevettem Lou-n és az egész szituáción, hogy inkább jobbnak tartottam, ha fölmegyek addig Harry szobájába. Később már utánam jött Ő is, majd kitaláltam ,hogy nézzünk valami filmet, hiszen még úgysem akarunk aludni. Megkérdeztük a többieket, de nem volt kedvük hozzá így ugrott a filmezés. Az este további részében többnyire beszélgettünk és hülyültünk. Olyan éjfél körül járhatott az idő, mikor már mindannyian fölmentünk a szobánkba. Gyorsan lezuhanyoztam ,majd mondtam Harrynek, hogy ő is mehet. Hamar kész lett, majd mikor kijött egyszer bepróbálkozott, de nem engedtem a vágynak sem a csábításának így be kellett érni a csókokkal. 

-Annyira szeretlek. - mondtam, majd szétváltunk. - de most már eléggé álmos vagyok-

-Ahogy gondolod - mondta,s elfordultam tőle, majd hátulról átölelt és így aludtunk el. 

Másnap reggel kedvesem keze már nem volt a derekamon. Az ő irányába fordultam és mosolyogva néztem ahogy alszik. Nagyon édes volt, ahogy aludt. Még álmában is mosolygott. Ahogy szememmel végigpásztáztam arcát ,egyre nagyobb késztetés éreztem arra, hogy megcsókoljam.Bár akkor fölébredne,én pedig nem akartam fölébreszteni. De nem bírtam tovább így egy gyors mozdulattal fölé hajoltam, és lágyan megcsókoltam. Erre kinyitotta szemeit és így szólt :

-Jó reggelt! - mondta álomittas hangon, s visszacsókolt-

-Neked is ! Bocsi, hogy fölébresztettelek, de nem bírtam ki, hogy me...- nem bírtam befejezni, mert ajkait az enyémre tapasztotta. Így maradtunk egy pár pillanatig,de sajnos levegő hiányában el kellett válnunk. Többet akartam. És tudtam, hogy ő is. Engedtem a vágynak, és éltem a pillanatnak. Heves csókolózásba kezdtünk, majd újra és újra kerültek le a ruhadarabok a földre. Addig nem jutottunk el, mint a múltkor, hiszen épp ekkor nyitottak be a srácok. Pontosabban Lou,aki meglepődést tetetve állt az ajtóban. Majd odaállt mellé Niall és Zayn is. 

-Mi az Louis?Szerinted nem szokták csinálni? - mondta Zayn , Lou hátát veregetve -kezdett a pillanat kissé kínossá válni, ezért inkább szólni akartam neki, de Harry megelőzött :

-Oké srácok, most már igazán kimehetnétek ! - mintha tudta volna, hogy mire gondolok.. Azzal a srácok már el is tűntek a szobából- 

-Nem hiszem el, hogy mindig akkor nyitnak be...- mondta szomorúan Harry, erre én csak egy csókot adtam neki, majd megöleltem. 

Mikor elkészültünk nem volt itthon senki csak Zayn és mi . Hmm...érdekes páros...na mindegy. Gyorsan megreggeliztünk,majd lehuppantunk Zayn mellé a kanapéra. Imádkoztam magamban, hogy Harry ne vegye elő a témát, és így is lett. Elő állt Zayn , hogy rendeljünk valami kaját ,Természetesen a Nando's-ból . Liam és Louis úgyis csak később jönnek, mert elmentek valahova El-el és Danielle-el. A kiszállítók mondták, hogy nem tudják kihozni időben, mert lerobbant a kocsi. Ezért Harrynek kellett a kajért elmenni. Vonakodva de elment. Zayn és köztem csend uralkodott, majd:

-Cher! -mondta-

-Tessék? -kérdeztem vissza, de már hallottam, hogy Harry kocsija épp most állt be a parkolóba-

-Én..Szeretlek ! - ahogy kimondta vele egy időben lépett be az ajtón Harry....